A téli időszak kedvence a lencse, itt is, otthon is. Annak idején, mikor Rómában éltem egy családnal, sokszor készítettek lencsés tésztát, s beleszerettem. Anyukámék főzeléket készítenek belőle, az olaszok meg ebből is tésztaételt csinálnak (a sok más mellett).
Az alap nagyon egyszerű, ha nincs sok kedvem 10 percig kevergetni a tésztat a már kifőtt lencsében, akkor megmarad egyszerűen lencsének, s azt esszük, grissinivel. Mint legutóbb is. De ettől a lépéstől már igen kevés választ el bennünket a tésztás változattól.
Hozzávalók:
fél csomag lencse
egy közepes fej hagyma
két kisebb répa
paradicsomszósz, vagy paradicsomkonzerv
só, bors
ha valaki kiadósabbnak szeretné, akkor mehet bele még bacon felkockázva
A lencsét én beáztatom legalább egy fél napra. Így lerövidül a főzési idő, s biztos megpuhul a lencse.
A hagymát felaprítjuk, a répát megpucoljuk, félbevágjuk és szeletekre vágjuk, a bacont felkockázzuk, s az összeset odarakjuk pirítani felhevített olajban. Ezalatt az idő alatt a lencsét tálastul beleállítjuk a mosogatóba, s lassan folyó víz alatt lecseréljük alatta a vizet, amiben áztattuk.
Ha a répa, hagyma és bacon megpirult, felöntjük a paradicsomkonzervvel, majd ráöntjük a lencsét, annyi vízzel, ami ellepi, s hagyjuk főni. Sózni csak a főzés legvégén szoktam, mert állítólag a korai sózás árt meg a héjának, attól keményedik meg. Borsot viszont teszek rá. Kb 20 perc főzési idő után kész az alap. Ízlés szerint sózzuk. Én most ennyinél meg is álltam. Ez az étel így, talán sonka nélkül a 90 napos diéta keményítő napjára is tökéletes. Ízletes, s kívánatos. Ha tésztás ételt szeretnénk, akkor ügyelni kell arra, hogy a lencse mindig víz alatt legyen. Kimérjük a tésztát, s mikor elkészült az alap, a lencséhez keverjük. Folyamatos keverés mellett főzzük a tésztát, aminek a főzési ideje megegyezik a normális főzési idővel, tehát kb 10 perc. Szükség esetén hozzáadunk még vizet, s addig főzzük, keverjük, míg a tészta teljesen meg nem puhul.
A készétel isteni lesz, a látvány viszont lehet nem jön be majd mindenkinek. Elárulom azonban, hogy olasz családom ezt a fogást mindig vendégeknek készítette, s mindig óriási sikere volt. Itt emilia romagnaban nem ismerik, ám mikor elkészítem, nagy sikere van. Kiadós, és csípős olajjal tálaláskor megcsorgatva, reszelt sajttal a tetején hamar el is fogy.
Jó étvágyat!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése