Citromos rozmaringos teasütike

Különleges kekszekre vágytam, mert a nagyon finom kakaós-kávés csigákra kezdünk ráunni. Annyira ízlenek, hogy szinte heti rendszereséggel készítem őket, van, hogy reggel, még a kávé lefőzése előtt begyúrom és kisütöm a kekszeket, annyira gyorsan megvannak, és férjecském a csodás illatokra ébred. Legalább hatszor már el is készültek, kicsit mindig variálva rajtuk, mert van, hogy mazsolát, van hogy apróra vágott csokidarabokat vagy diót teszek a két réteg közé, és úgy tekerem fel a tésztát.

A "Cucchiaio" olasz szakácskönyv, ami itt Olaszországban nagyon jól ismert, modernizálta magát, online blogot indított, és rengeteg szuper ötlettel ajándékozza meg az olvasóit, mint engem is, ott leltem rá ezekre a finomságokra. Megfogott nagyon a külalakjuk, de most, hogy ízlelhetem is őket, az ízük még jobban. A piac még tele a sziciliai kezeletlen citromokkal, be is spájzoltam belőlük. A rozmaring elkezdte a friss hajtásait tolni a kertben, nem volt gond a hozzávalókkal:

200 g tönkölyliszt

145 g puha vaj

60 g porcukor

1 csipet só

1 evőkanál apróra vágott rozmaring

1 citrom lereszelt héja

valamint:

1 tojásfehérje

kristálycukor

A vajat géppel habosra keverjük, majd hozzászitáljuk a porcukrot és hozzáadjuk a citrom héját, elkeverjük. A felaprított rozmaringot is hozzákeverjük, majd beleszitáljuk a lisztet és a csipet sót, és linzerszerű tésztát gyúrunk belőle.

Hengert formálunk a tésztából, amit folpackba csomagolunk, majd hűtőben pihentetjük legalább 1 órára a hűtőbe tesszük pihenni.

Ezután 1 centi vastag szeletekre vágjuk.

A sütőt előmelegítjük 180 C-ra.

A tojás fehérjét egy tányérban villával kissé felverjük, egy másik tányérba pedig öntük kevés cukrot.

A kekszszeleteket előbb megforgatjuk a tojásfehérjében, majd a cukorban, sütőpapírral bélelt tepsire rakosgatjuk, és a forró sütőben 15-18 perc alatt aranybarnára sütjük őket.

Forró teával vagy csak magában is kiváló ropogtatnivaló!

Gluténmentes kréker lenmag és mandulalisztből

Jön az idő, mikoris le kell mondjak egy kis időre bizonyos élelmiszerekről, és már most készülök magam felkészíteni arra az időszakra, amikor valamit mégis kell majd majszolnom, anélkül, hogy kárt tennék magamban. Nos, nem tudom, a mandula részét fogja-e képezni ennek a diétának, de már megvan a mandulamentes krékerverzió is, hozzávaló vásárlás után az is elkészül. Most azonban lássuk ezt a fajta megoldást, ami azoknak az ízlését is kielégíti, akik nem kell különleges diétához tartsák magukat. A mandula és a lenmag rengeteg hasznos tulajdonsággal rendelkezik, ráadásul ez a kréker olyan ízletes. A mandula pirítva mindig is tetszett, télen sokszor azt készítek egy édesség helyett, ez meg nagyon hasonlít rá. Egy különleges sajttal nagyon tökéletes párost alkotnak majd. Mivel tejtermékeket sem tudok majd fogyasztani egy hónapig, már a sajtra is megvan az ötlet. Nézzük tehát mi kell ehhez a krékerhez és hogyan készül.

Hozzávalók:

250 g mandula

30 g lenmag

2 tojás

csipet só

nagyszemű himalájai só, vagy tengeri só

egy rozmaringágacska

Én nem vettem lisztet, mert simán ledarálva is működik, de mint értelmezem, kapható mindkét mag lisztes változata. Én egyszerűsítettem.

A mandulát és a lenmagot a rozmaringággal együtt a késes aprítógépbe helyezzük, lisztté őröljük, hozzáadjuk a sót, a két tojást, összegyúrjuk, majd két sütőpapírlap közé tesszük, pár miliméteresre sikáljuk, derelyevágóval vagy pizzakéssel a kívánt formákra vágjuk, sütőpapírral bélelt tepsire rakosgatjuk, a nagyszemű sóval megszórjuk a tetejét, majd 180 C-os sütőben 10 perc alatt készre sütjük. 

A receptet ezen az oldalon találtam, ahol rengeteget kell majd nemsoká nézelődnöm, mert nagyjából ilyen típusó diétára számítok. Persze minden kiderül hamarosan. 

A krékerben a mandula íze érvényesül nagyon, Készült só nélküli változat is, de őszintén bevallom, hogy a sós változat nagyon tuti. A himalájai só sütés közben omlóssá és fehérré is válik, nem kell megijedni a nagy daraboktól. Varázslatos ízvilág, nagyon tetszik! Valószínűleg felváltja a boltban kapható, káros anyagoktól teli változatot, és biztos vagyok benne, hogy az emberemnek is nagyon fog ízleni!

Mini pavlova rozmaringos baracklekvárral és áfonyával

Ez a bizarr kinézetű édesség azért született meg, mert egy nemistudommelyik recept után megmaradt három tojásfehérjém, és nem akartam újra a tekercsemhez nyúlni, hisz az a töltelék miatt azonnali fogyasztást igényel, én pedig mégiscsak szeretnék valamennyit fogyni, szóval készültek ezek a mini tojáshab tortácskák, amik nem túl édesek, még ha a fehérjék súlyának a kétszerese is a cukor. A savanyú ízt a savanykás lekvárok adják hozzá, elvégre a töltelék bármi lehet, lekvár, friss gyümölcs, tejszínhab, mascarpone, sajtkrém, csokoládé, vagy ahogy szeretnénk. Én többféle lekvárral is kipróbáltam, a legfinomabbaknak ezt a lentebbi tölteléket és a barackos eperlekvárt találtam, de ez a rozmaringos baracklekvár az, ami viszi a pálmát. A feketeribizli csak azért kellett hozzá, hogy mégse tükörtojásnak nézzen ki az alkotásom. Ami az előnye ezeknek a mini pavlováknak, hogy elállnak sokáig, bármikor előkaphatjuk. Ha nem kívánjuk többé megtölteni és úgy fogyasztani, akkor díszíthetünk vele akár tortát is, mint ahogy nálam is történt egy szedres sajttorta esetén.

Hozzávalók:

100 g tojásfehérje

200 g kristálycukor

10 g kukoricakeményítő

10 g ecet

sárgabarack

egy szál rozmaring

kevés cukor

friss áfonya

A szobahőmérsékletű tojások fehérjét egy evőkanál cukorral keményedésig verjük, majd kanalanként hozzáadjuk a maradék cukrot, végül az ecetet és a keményítőt is hozzáverjük. 

Egy sütőpapírra egy nagyobb pohár segítségével 8 kört rajzolunk, megfordítva sütőlapra tesszük és vagy egy evőkanállal vagy tortazsák segítségével megtöltjük a formákat úgy, hogy a közepükben legyen egy kisebb mélyedés.

120 C-ra előmelegített sütőben 1 óra alatt készre sütjük. Ne nyitogassuk a sütő ajtaját. Arra kell ügyelni, hogy ne kapjon színt a tortácska, mint nálam. Jobb, ha teljesen fehér marad, de kemény a külseje.

Hagyjuk kihűlni.

A lekvárhoz én 10 darab meghámozott barackot használtam, amihez adtam két evőkanál barnacukrot és egy szál rozmaringot, amit aztán addig főztem közepes lángon, míg jó sűrű nem lett. Nem ipari mennyiség készült ebből. Épp elég volt egy pár szelet pirítóshoz és két tortácskához.

A rozmaring különleges ízt adott neki, ami a kevés cukor miatt elég savanykás lett, pont ahogy én szeretem.

Remeknek tartom az ötletet a tojáshabok felhasználásához, pontosan azért, mert mint mondtam, ezek elállnak sokáig, és ha a vércukrunk leesne, ezzel pontosan helyre tudjuk állítani a normális szintet és az édesség utáni vágyunk is alábbhagy egy pár órára.

Dietazzunk - 6.nap Fokhagymaval, zold fuszerekkel toltott sult csirke

Tegnap nagyon ugyes voltam, kicsit leptem csak ki az eloirt etrendbol, amiatt, hogy ellenorizhessem, hogy amit a vendegek ele tettem, eheto-e. Amit megengedtem magamnak, az egy gombas csirkepaprikas felsocomb volt, de a kenyer helyett ettem hozza keves nokedlit, nem ugy, mint eredetileg terveztem.

Ma ujra visszatertem a normalis kerekvagasba, es folytatom a hatodik napnal a fogyokurat.

6. nap

Reggeli: kenyerfalatkak, 1 szelet kenyer kisebb kockakra vagva, kremsajttal, egy-egy szelet szalamival, es rukola darabokkal, 1 kave keves cukorral, 6 szem mandula
Tizorai: 1 narancs
Ebed: Fokhagymaval es zold fuszerekkel toltott sult csirke, rukolasalata, egy szelet barna kenyer, 1 narancs, 1 kave keves cukorral

Hozzavalok:

1 egesz csirke

friss rozmaring, friss zsalya

fokhagymagerezdek

olaj, himalajai so, bors

keves olaj

Gondolom nem kell bemutatni senkinek a sult csirke hogyan keszul, de a mai menu ez, ebedre is es vacsira, fele-fele. Mi csak a rozmaringleveleket es zsalyaleveleket tettunk a megtisztitott csirke belsejebe nehany gerezd nem megpucolt fokhagymagerezddel, a boret megmassziroztuk soval borssal elkevert olivaolajjal, es elomelegitett sutoben 180 C°-on kb 1 ora alatt aranybarnara, ropogosra sutottuk. 

Uzsonna: 1 joghurt
Vacsora: Meg mindig sult csirke, ami megmaradt ebedrol, grillezett cukkinivel, 1 szelet barnakenyer, 1 kisebb alma
Lefekves elott egy pohar sovany tej

Pulykacomb hagymas burgonyaval es rozmaringerdovel :)

Ma megint sikerult ugy intezni a munkam, hogy ebed elott ne legyek itthon, es imadott ferjuramnak kelljen foznie. Okos lany vagyok en. O meg roppant ugyes, mert keves hozzavalobol olyan etket talalt nekem, hogy alig birtam visszafogni magam, es igyekeztem fotozni mielott lecsaptam volna erre a finomsagra. 
Elmondom, hogy keszult:

Hozzavalok:

2 ossobuco (azaz combszelet, csontostul)

2 nagyobb fej burgonya

3 kis hagyma

egy egesz rozmaringerdo :)

so, bors, olivaolaj

keves feherbor, ami ezalkalommal kedves nagybatyam bora volt

Egy laposabb tepsit kibelelt sutopapirral, meglocsolta keves olivaolajjal, a kozepere helyezte a ket combszeletet, mellehalmozta a kockakra vagott magyar krumplikat (anyukamek termesztettek oket) es a hagymaszeleteket, sozta, borsozta, megszorta bosegesen rozmaringgal, felontotte kicsi szaraz feherborral, lefedte egy masik sutopapirlappal, es kb 1 oran keresztul igy sutotte, 180 C°-on, majd 10 percre levette rola a papirt, es igy piritotta ropogosra az egeszet. 

Megerdemelt egy oriasi csokot!

Hamarosan a disznohusos ossobuco receptje is idekerul majd!

Addig is jo etvagyat!

Rozmaringtorta eperbevonattal

Annyi rozmaringunk no a kertben, es az oldalason es sult krumplin kivul mi nem hasznaljuk masra, igy nagyon megorultem, mikor talaltam egy sutireceptet, amiben a tesztahoz es a kremhez is az kell. Mindehhez tarsul az eper savanykas ize, ami bevonatkent szerepel a tortan, ugyhogy azonnal nekialltam megalkotni. Hosszu a recept, de nem kell megijedni, az elkeszites nem nehez. En aszem, ez eskuvore is mehet. Mi baratnommel ket szeletet azonnal benyomtunk belole! :) Nem lehet rossz, igaz?

Nos, nezzuk, mi ko hozza:
 

Teszta:
6 tojas
90 g cukor
80 g liszt
50 g burgonyakemenyito
egy fel citrom reszelt heja
1 g rozmaring

Krem:
350 g 3,5%-os tej
150 g tejszin
4 tojas sargaja
150 g cukor
40 g kukoricakemenyito
2 g so
10 g friss rozmaring (vagy 6 g szaritott rozmaring)

Bevonat
300 g eper (de vegyes erdei gyumolcs is lehet)
300 g cukor
7 g kukoricakemenyito
10 g zselatin
10 g citromle (en egy egesz citrom levet tettem bele, meregetes nelkul)

Elkeszites: 

A piskotahoz a tojasokat szetvalasztjuk. A sargakat felverjuk 40 g cukorral, 1 g aprora vagott friss rozmaringgal es a fel citrom hejaval. Egy masik talban a tojasok feherjet 50 g cukorral es 5 csepp citromlevel kemeny habba verjuk. Kimerjuk a szaraz hozzavalokat is. A ket felvert habot osszekeverjuk, es aprankent hozzaszitaljuk a szaraz hozzavalokat is. Iszonyatosan lagy tesztat kapunk.
A cukrasz kis muffinformaszerusegeket toltott meg ezzel, (ugymond felgomb formakat) en viszont, nem birtokolvan ilyet, egy kor alaku tepsibe tettem a tesztat es tortanak indultam neki. Ha valaki kis formaban suti oket, eleg 17 perc, tortanak kellett kb 30-40 perc. Miutan elkeszult, kettevagtam, es hulni hagytam.


  

Elkeszitettem a kremet:
A tejet es a tejszint feltesszuk foni a rozmaringgal, miutan felfott, elzarjuk alatta a gazt, es allni hagyjuk 30 percig. Miutan letelt a 30 perc, leszurjuk, es visszatesszuk melegiteni, mig egy talban osszekeverjuk a tojasok sargajat a cukorral, a kemenyitovel es a soval. Eleg villaval osszekeverni. Mikor a tejes tejszin felmelegedett, hozzaadjuk a tojasos kremet, es kezi habverovel folyamatos kevergetes mellett pudingszeru kremet alkotunk. Kevergetes mellett hutjuk ki, majd miutan ez megtortent, megtoltjuk vele a piskotat. Ha valaki a kekszet csinalja, kettot kell osszeforditani, az egyiknek a sapkajat levagni, hogy megalljon a laban. :) Es gyorsan be is fedjuk a tetejevel, hogy osszeragadjanak.

Ezutan jon az epres bevonat:
Az epret egy mixerbe tesszuk, felbevagva, hozzamerjuk a cukrot, a kemenyitot, es osszeturmixoljuk. Ekozben a zselatin lapokat hideg vizbe aztatjuk. Az eperturmixot labasba toltjuk, es lassu tuzon elkezdjuk melegiteni. Miutan felforrt, lehuzzuk a tuzrol, es hozzaadjuk a kinyomkodott zselatinlapokat es a citromlevet, es letakarjuk folpackkal, aminek hozza kell ernie a felszinehez, es igy hutjuk ki 35 fokosra (en nem mertem homersekletet, miutan bele birtam nyulni kis ujjammal, eleg husnek talaltam)
Bevontam vele a tortam, es hutobe tettem, hogy megkemenyedjen a maz rajta.
Aztan dekoraltam, megpedig elozoleg vizbe majd cukorba martott rozmaringagakkal, es citromhejbol vagott szivecskekkel. Mert ma szerelmes hangulatban vagyok.
:)
Az izeben eros a rozmaring, tanacsolom nem elfeledkezni a tejben azo fuszerrol, es betartani az eloirt idot, sot, inkabb legyen kevesebb, mint tobb. Aromas nagyon. A rozmaringot jol ellensulyozza az eper savanykassaga. Es ami nagyon tetszik meg ebben a receptben, az a piskota allaga. Olyan, mint a cukraszpiskotak! S vegre valami, amiben van olyan fuszer, amibol nekem sok terem a kertben.
Szerintem senki nem fogja megbanni, ha energiat ol ebbe az "edessegbe"

Sult oldalas salataval

Itt Olaszorszagban is esznek oldalast, nagyon egyszeruen elkeszitve. A recept szerintem az osszes kozul a legrovidebb lesz. 
Vettunk egy kiszereles oldalast, ami kb 10-12 darabot jelent itt, s ez nem a csaladi kiszereles. Ahogy parom mondja, ez eleg felcsigazni az ember etvagyat, es maris veget is ert. De mi nem hizni akarunk tole, csak jollakni, s egy vacsorara az boven eleg, nem szoktuk semmivel boviteni. Ha kisebbek a husdarabok, vagunk melle egy ket burgonyat, es egyutt sutjuk oket, ez nem a mostani eset volt. 

Hozzavalok:

oldalas

friss rozmaring

ket - harom gerezd fokhagyma

so, bors, olivaolaj

A tepsi serpenyojebe helyeztem az osszes oldalat, nagyszemu soval, borssal megszortam oket, a kertbol szedtem friss rozmaringot, azt rajuk-alajuk-korejuk helyeztem, beledobtam harom gerezd fokhagymat is a tepsibe, megcsorgattam mindent olivaolajjal,

 es forro sutoben kb 80 perc alatt aranybarnara sutottem oket.

Kenyerrel es friss salataval talaltam, amire egy kis balzsamecetet is csurgattam.

Mi igy szeretjuk.
Ismet csak a Zona dieta reszet kepezheti ez az etek.

Rozmaringos, tengeri sos focaccia

Olaszorszagban az ember, ha etterembe megy, akkor vagy grissinit tesznek az asztalra, hogy ragcsaljon valamit, amig a megrendelt etel meg nem erkezik, vagy focacciat, ami egy pizzalaphoz hasonlit, de nincs rajta feltet. Legtobbszor, legalabbis ebben a regioban, nagyszemu soval es rozmaringgal szorjak meg, s hoznak nehany szelet mortadellat hozza. A cel nem mas, mint az italfogyasztast megnovelni. A sotol mint koztudott, megszomjazik az ember. Ma en is sutottem egyet, itthon, hogy amikor hasam korog, ne edesseg utan nyuljak, hanem mondjuk egy kis felvagottal ezen csamcsogjak.
Nem olyan, mint az ettermi, de nagyon fincsi ez is.

Hozzavalok:

350 g liszt

250 g viz

6 g so

10 g olivaolaj

szaraz eleszto

A liszt, amit en vettem, mar elesztos volt, ezert nem kellett hozzakevernem semmit, am ha a liszt simaliszt, keverjunk bele egy csomag szaraz elesztot. A hozzavalokat osszekeverjuk. Nagyon laza, hig tesztat kapunk, nem kell ketsegbe esni.

A talbol olaj segitsegevel tepsibe rakjuk a tesztat es kezzel elteritjuk benne, kb 1 centi vastagsagura. Soval, aprora vagott rozmaringgal megszorjuk es forro sutoben kb 20 perc alatt keszre sutjuk. 

Jo etvagyat!

Csirkemell fokhagymaval, rozmaringgal es friss salataval

En tenyleg banalis recepteket kinalok megosztasra, de azt hiszem, a mai rohano vilagban nem sok embernek van kedve orakat tolteni a konyhaban, hogy ehetot s finomat alkosson. Gyorsan osszedobhato etelek kellenek, s nem akar sokat mosogatni sem. Itt jovok en a kepbe. Ime egy ujabb nevetsegesen egyszeru etel, csirkemellbol.

Hozzavalok:

ket darab csirkemell

fokhagyma

friss rozmaring

olivaolaj, so, bors

salatanak pedig amit szemunk s hasunk megkivan

Teflon vagy keramiaserpenyoben olajat forrositunk, beletesszuk a fokhagymat, hejastul, es a rozmaringagat, a csirkemell darabokat mindket oldalan atsutjuk benne, fedo alatt. Kb 5-8 perc alatt keszen is vannak. Salataval s kenyerrel ettuk. A kenyerem receptje itt talalhato.