Mogyorós - mandulás csokicsodák Jamietől

Jamie nagyon szuper dolgokat tud ám összehozni, mint ez a fantasztikus alkotás is, amiben sok nekem nagyon tetszetős dolog van:

1. olajos magvakkal teli

2. nagyszerű hasznosítást kínál a megmaradt tojásfehérjéknek

3. nagyon kakaós, nagyon finom, 

4. egyszerre omlós, egyszerre roppanós, egyszerre ropogós!

A fehérjéknek ugyan találtam már egyszer egy isteni receptet, de ahhoz jobban el tudom képzelni a tavaszt és nyarat, mikor van sok színes és ízes apróbogyójú gyümölcs. Ilyen nyamvadt esős és nyálkás időben, mint amilyen ma is van, egy csokibomba kell, olajos magvakkal, amikkel a magneziumszükségletünknek is eleget teszünk, és egyből nyugodtabbá válunk. Mint én is. Mert az illatok azok azonnal felszabadulnak a sütőből. És az ízek....Jamiekém, ez nagy volt tőled!

Hozzávalók:

300 g olajos magvak vegyesen (nálam mogyoró és mandula)

400 g porcukor

100 g keserű kakaópor

1/2 teáskanál só

4 tojás fehérjéje

A sütőt előmelegítjük 160 C-ra. A tojások fehérjéjét kemény habbá verjük. Az olajos magvakat, amik lehetnek mandula/pisztácia/kesudió/mogyoró egy serpenyőben megpirítjuk kissé, majd durva darabokra vágjuk. A porcukrot, kakaót és a sót összekeverjük, hozzáadjuk a feldarabolt magvakat, majd a kemény tojásfehérjével alaposan összedolgozzuk. Ez a massza már így is nagyon inycsiklandó. De nem hagyjuk abba, sütőpapírral bélelt tepsire rakosgatunk egy fél evőkanállal ebből a csodálatos krémből, kb 4 centi távolságra egymástól és a forró sütőben 10 perc alatt készre sütjük.

Berepedezik a kis drága, és ennyi idő után puha marad még, mikor megtapogatjuk, de pont ilyennek kell lennie, mert mikor kihűlt, ez adja a különlegességét.

Ropogós lesz kivűl, belül omlós, és a pirított magvak....

Inkább kóstolja meg mindenki.

 

Fantasztikus!

Castagnaccio - olasz gesztenyetorta

Tipikus olasz édessége a szezonnal ez a gesztenyelisztből készült torta, amit leginkább egy tejpitéhez tudnék hasonlítani, elvégre a tej képviseli a többséget a tésztában, ami, miután bekevertük, nagyon hígnak tűnik, de aggodalamra semmi ok, csakúgy mint a magyar társánál, itt is a sütőben következik be a csoda, összeáll az egész egy csodálatosan lágy tésztává, amit én ma csokidarabokkal és fenyőmaggal tettem "light"-ossá. A gesztenyének külön vásárokkal egybekötött ünnepeket rendeznek itt, aholis természetesen meg lehet kóstolni mindent, amihez gesztenye kell. A lisztet én azonban a helyi boltban vettem, mert sokkal olcsóbb, mint ezekben a búcsúkban árusított társa. 

A recept a csomagoláson volt, és megbízható. Kreativitásom abban merült ki, hogy beledobáltam kisebb csokidarabokat. Igen, ennyire tudok elrugaszkodni az előírt dolgoktól. :) Na jó, ma alkottam egy különleges risottot is, kútfejből, recept nélkül. 

A recept a következő:

Hozzávalók:

400 g gesztenyeliszt

400 g tej

3 tojás

7 ek cukor

150 g olvasztott vaj

1 csipet só

1 csomag vaniliáscukor

1 csomag sütőpor

50 g keserű kakaópor

1 pohárka rum, vagy kedvenc likőrünk

egy kevés narancsaroma

mazsola/csoki ízlés szerint

fenyőmag

Minden hozzávalót egybekeverünk, a mazsola/fenyőmag/csoki kivételével, én a rum és a narancsaromát egybegyúrva narancslikőrt használtam. Kivajazott, kenyérmorzsával megszórt nagy átmérőjű tepsibe öntjük a lágy tésztát, majd a csoki/mazsola és fenyőmaggal megszórjuk, majd 160 C-ra előmelegített sütőbe toljuk 40 percre, ami alatt nem nyitjuk ki a sütő ajtaját. Én normál kapcsos tortaformában sütöttem, és ezen idő pont elég volt, hogy megsüljön.

Ha nagyobb formát választunk, meglehet, hogy hamarabb elkészül. Ilyen repedezett kell, hogy legyen, szóval tartsuk ellenőrzésünk alatt a kis drágát.

Tegnap este sült ki, ma reggel pedig már csak ennyi van belőle: 

Gesztenye-kekszek mazsolával, mandulával és csokival

Nemrégiben figyeltem fel erre a blogra, és mint látom, sokan mások is, és máris a rabja vagyok, a bőség zavarában nem is tudom, milyen sorrendben készítsem el mindazokat a várólistára tett érdekes édeseket és sósakat, amikre már fenem a fogam.

Ez a keksz úgy ahogy van, tökéletesnek tűnik ezeken a napokon. Ugyanis még jó idő van, de érezzük az ősz ízét, és illatát és az időjósok már mondják, hogy holnaptól beáll végre az évszaknak megfelelő időjárás: eső, köd, hideg, és nedves levegő. Azaz mi mást is csinálhatnék, mint "felmelegítő" kekszeket, rengeteg csokival. Ami még emellett a keksz mellett szólt, az az volt, hogy a szezon egyik tipikus alapanyagából, a gesztenyéből készült, azaz az abból nyert lisztből. Máris jöhetett. Találtam sok gesztenyés receptet, amikből készülnek majd ajándékok, de csak sorjában.

Ez a recept itt lelhető fel.

Nem változtattam rajta, csak gazdagítottam, mégpedig egy másik szezonális főszereplővel, a mandulával.

Ez aztán az energiabomba. Ehhez egy kávé vagy egy tea kell csak, és akár vacsorának is elmegy, olyan gazdag, és olyan telt ízű.

Hozzávalók:

100 g gesztenyeliszt

30 g simaliszt

30 g kakaópor

1 teáskanál szódabikarbóna

150 g puha vaj

125 g porcukor

80 g cukor

1 tojás

1 csomag vaniliáscukor

1 csipet só

belevalónak ízlés szerint:

mazsola

mandula

étcsokoládé

szárított gyümölcsök, magvak

A puha vajat a kétféle cukorral és vaniliás cukorral habosra keverjük, ha ez megvan, hozzáadjuk a tojást és alaposan eldolgozzuk.

Ezalatt a liszteket átszitáljuk, hozzáadjuk a szódabikarbónát, a sót, és a habos vajas tojásos mixhez keverjük egy fakanál segítségével, és ízlésünk szerint gazdagítjuk a mazsolával, eredeti recept szerint 125 g kellene bele, én csak 100-at használtam, a maradék nálam mandula, illetve csokiból sem tettem bele annyit, egy fél tábla csokit vágtam durva darabokra, és azt kevertem bele.

Hűtőbe tesszük kb fél órára, ezalatt a sütőt felmelegítjük 180 C-ra.

Ha letelt a pihenési idő, a masszából két kiskanál segítségével diókat formálunk és sütőpapírral bélelt tepsibe rakosgatjuk őket kb 5 centi távolságra. Kb 30 darab kekszünk lesz ebből a mennyiségből.

A meleg sütőbe toljuk és kb 10-13 perc alatt készre sütjük.

A szélei megkaramellizálódnak, de arra ügyeljünk, hogy ne keményre süssük. Belül puhák kellenek, hogy maradjanak.

Egy bomba!!!

Fenyőmézes sörös csokigolyók

Szerelmi vallomások páromnak! 

Itthon készült bonbonnal. A töltelék, ami a híres L...t csokigolyók állagát idézi, sörrel és fenyőmézzel van ízesítve. Nagyon vonzó krémes, míg a bevonat kemény és roppanós. A dobozkákat még Valentin napon osztogatták a Ferrero emberei, akkor gyűjtöttem be őket, ma pedig felhasználásra kerültek végre. Nagyon tetszenek.

Hozzávalók:

A töltelékhez:

150 g étcsokoládé

120 ml tejszín

25 g fenyőméz

15 g vaj

2 evőkanál sör (javaslom a sötét ír fajtát)

A bevonathoz:

étcsokoládé és fehércsoki, ha valaki szereti

Gőzfürdőben megolvasztjuk a krém hozzávalóit, majd miután gyönyörű krémes lett, kevergetve kicsit kihűtjük, majd hűtőbe tesszük és addig hagyjuk ott, néha rákacsintgatva, míg annyira meg nem dermed, hogy két kiskanál segítségével nem tudunk belőlük kisebb golyókat formálni. Ezután újra hűtőbe tesszük és hagyjuk teljesen megszilárdulni.

A bevonathoz a csokit gőzfürdőben felolvasztjuk, a megszilárdult kis gombócokat átgyúrjuk, es szabályos golyókká alakítjuk őket. Egy villára helyezve egyet-egyet kiskanállal bevonjuk a csokival es újra hűtőben tároljuk addig, míg teljesen meg nem szilárdul rajtuk a bevonat.   

A bevonathoz én kétféle csokit használtam, először étcsokit olvasztottam, es addig került az bevonatnak, míg el nem fogyott, ezután hozzáadtam fehércsokit, és attól lettek kissé világosabb színűek.

Ízre fenségesek!

A vallomások: 

Per te che sai stupirmi ogni giorno - Neked, aki minden nap meg tudsz lepni!

A te che sei il mio compagno di viaggio ogni giorno: Neked, aki minden nap elkísérsz utamon!

Csokis almas torta amaretti darabokkal

Ma egy csokis almas tortat keszitettem, amaretti es etcsokidarabokkal. Izgalmas darab lett, az este pizzazni befutott vendegeim a felet be is nyomtak azonnal. Csak neztem, mert en nem voltam nagyon megelegedve vele. Az illatok nagyon jok, az iz sem rossz, valahogy az allag, ami nem tetszik. De ilyen sikeren felbuzdulva ugy dontottem, hogy megis megosztom. Lehet en voltam tul elfoglalt a palacsintaimmal, es erre a sutire nem aldoztam annyi energiat, mint amennyit erdemelt volna.

Lassuk, hogyan is keszult:

Hozzavalok:

3 egesz tojas

375 g rizsliszt

125 g etkezesi kemenyito

100 g kakaopor

125 ml tejszin

125 ml etolaj

1 nagyobb alma

20 darab amaretti 

100 g etcsokolade

2 csomag vaniliacukor

1 citrom

1 uvegcse mandulalikor (ha nincs, aroma is jo)

1 csipet so

1 csomag sutopor

A sutot elomelegitjuk 160 C°-ra. Az almat megtisztitjuk, apro kockakra vagjuk, a citrom hejat lereszeljuk, a levet pedig az almara ontjuk. Hasznalhatunk limoncellot (citromlikort) is. A tojasokat a cukorral es vanilias cukorral robotgepben habosra keverjuk, ezutan lassu fokozatra allitva folyamatosan hozzaadagoljuk a sutoporral elkevert lisztet, az etkezesi kemenyitot es a kakaot. Jol elkeverjuk. Hozzacsorgatjuk az olajat es a tejszin is, mikozben a gep mar kozepes fokozaton megy. Sozzuk, hozzaadjuk a mandulalikort vagy a mandulaaromat. Ezutan fakanallal hozzadolgozzuk az almat, a citromlevel egyutt. A csokit durva darabokra vagjuk, ezt is tesztahoz adjuk. 

Sutopapirral belelt kapcsos tepsibe ontjuk, a tetejere morzsoljuk a 20 db amaretti kekszeket, es az elomelegitett sutobe toljuk.

30 percig ezen a hofokon sutjuk, majd felvesszuk 180C°-ra a homersekletet, es ezen a hofokon kb 15-20 percig sutjuk tovabb.

A vegeredmeny?

Ropogos es omlos nagyon csokis suti, ami masnak nagyon izlik, az en magyar izlesemnek nem felel meg valahogy!

Holnap ket masik vendegen is letesztelem, aztan meglatom, en vagyok-e rosszul programozva.

Jo etvagyat hozza!

Csokoládétorta krumplipüréből mokkás-kakaós krémmel

Elromlott a gépem, és javítás alatt volt egy ismerősömnél, ráadásul a fényképezőgép memoriakártyája is a gépben maradt, így még fotózni sem tudtam volna azt, amit esetleg készítettem volna. Így "ínséges" időket éltünk, csak olyat ettünk, amit már többször készítettünk. Ám a gép elromlása előtt készült egy nagyon finom torta, krumplipüréből, aminek nagyon örülök, mert a tészta nagyon finom és puha maradt több napig, hála a krumplipürének. El is döntöttem, hogy legközelebb a sacher torta alapja is ez a piskóta lesz. Ráadásul krém nélkül is nagyon finomságos. Vagy akár lekvárral is tökéletes lehet. Sokkal kevesebb csokoládé kell hozzá, mint a Sacher-hez, és a többi összetevő is kisebb mennyiségben van jelen, mégis magas és tartalmas tortát kapunk.

Hozzávalók:

 125 g krumplipüré (1 közepes méretű krumpliból 2 evőkanál tejjel és 7 g vajjal készül)

45 g étcsokoládé gőzfürdőben megolvasztva

63 g szobahőmérsékletű vaj

200 g cukor

1 csapott evőkanál szódabikarbona vízben oldva

2 tojás

125 g liszt

1 teáskanál sütőpor

csipet só

65 ml tej

1 csapott teáskanál vaniliaaroma

a mokkás - kakaós krémhez:

37 g vaj

250 g porcukor

1 csipet só

1 csipet vaniliaaroma

3 evőkanál erős feketekávé

2 evőkanál kakaó

A sütőt előmelegítjük 190C°-ra. Egy kerek tortaformát kivajazunk és lisztezünk. 

A vajat a cukorral habosra keverjük, majd folyamatos keverés közben hozzáadjuk a meleg krumplipürét és az olvasztott csokoládét, alaposan összekeverjük, hozzáöntjük a szódabirkabonátos vizet. A tojásokat szétválasztjuk, és a tojások sárgáját egyesével a csokis krémhez adjuk. A lisztet és a többi száraz hozzávalót összekeverjük, és a robotgép legalacsonyabb fokozatán a krémhez szitáljuk, felváltva a tejjel, és folyamatosan kevergetjük.

A tojások feherjéjéből kemény habot verünk, majd óvatos mozdulatokkal a kész piskotához dolgozzuk, alulról felfelé kevergetve.

A kivajazott, lisztezett formába öntjük és kb 40 perc alatt készre sütjük. 

A krémhez a vajat kisse megolvasztjuk, és habverővel folyamatos keverés mellett hozzászitáljuk a kakaóval, sóval és vaniliaaromával összekevert porcukrot, felváltva a kávéval együtt. 

Ha a torta kihűlt, kettévágjuk (de ez már mindenkinek egyéni igénye szerint alakítható, mert mint mondtam, akár krém nélkül is igen finom a torta), és megkenjük a krémmel, arra ügyelve, hogy maradjon a torta szélének bevonására is.

A tetejére én csokit olvasztottam, mert nem vagyok egy nagyon ügyes dekoráló, de ízlés szerint díszithető. 

 Én a reggelihez készítettem ezt a csodálatos piskotát, nem tudván, mire számítsak, de ebből nyugodtan lehet ajándékba, vagy megrendelésre is sütni, és tetszés szerint dísziteni.

Nagyon magas, akkor is, ha csak egy piskóta, és az eredeti recept szerint ennek a duplájából kellett volna kétszer ekkora tortát sütnöm.

Jó szórakozást hozzá!

Csokoladeboszorkak karamellizalt feher csokibol

Intrigalnak a kulonleges dolgok. A multkoraban valaki megosztotta a karamellizalt fehercsoki receptjet, ami nagyon megtetszett, s nem az ize miatt, hanem mert miutan elkeszult a csoki, olyan formatumra alakithato, ami eppen nekunk tetszik. Amikor a mezeskalacsaimhoz kerestem kiszurokat leltem erre a bonbonformara, es azonnal ereztem, eljott az en idom, hogy csokit is gyartsak-modositsak itthon. Ezek olyan edes kis formak...nem lehet nem belejukszeretni! Azt irtak a csomagolasra, hogy recepteskonyv is van a forma melle, igy meg kivanatosabba valt szamomra a dolog. Arrol almodoztam, hogy bonbonkeszito leszek. Nos, a receptrol annyit, hogy tobb nyelven megertettek velem, hogy eleg parafurdoben a csokit felolvasztani, es a formaba onteni. Ez aztan a recept....de megprobalom persze azt is, mert szeretnek ilyen szemelyre szabott csokidarabkakat ajandekba adni a kedvenceimnek!

Azert valamivel kicsit bizarabb ajanlast vartam a csokiforma ontoitol!

A fehercsokit nem szeretem. Egy, nem is csoki, hisz a kakaobab zsirjat - vajat hasznositjak edesitve a csoki elkeszitesehez. Ketto, en az etcsokiimadok taborat szaporitom, es ott is a legkeserubb format preferalom, ebbe az is beletartozik, hogy a tejcsokit sem fogyasztom. 

Am egy karamellizu fehercsoki lazba hoz.

Igy keszult el elso probalkozasom. Nem volt olyan ordongos, mint gondoltam. Meg az en "alultaplalt" konyhamban is megtalalhato hozza minden eszkoz: gozfurdohoz egy labas es egy ravalo tal, kanal, a megvasarolt bonbonforma, es van tuzhely is, amin fel tudom olvasztani a csokit. A minisutom is adott a feladathoz, meg ha a suto homersekletet nem is ismerem. Az eljaras nagyon egyszeru: Gozfurdoben megolvasztjuk a csokit, majd egy jenai talban vagy sutolappal belelt tepsiben a 110 C°-ra elomelegitett sutoben karamellizalni kezdjuk. 15 percenkent kivesszuk, alaposan atkeverjuk, majd visszatesszuk, mig szep tejeskave szine nem lesz. Eleg suru es darabos lesz, nem kell megijedni. Ahogy Praline Paradicsom irja ebben a csodas receptjeben, ez egy atmeneti allapot csak, ezutan egy botmixerrel gyorsan osszeturmixoljuk, meg ugy melegeben, es maris ujra folyekony lesz a csoki. Ezutan mehet is a formakba, es hutobe, hogy alaposan megkemenyedjen. Az en formam polikarbonatbol van, igy nem volt szuksegem a temperalasra, es ez annyira leroviditette az elkeszitesi idot, hogy mig ezt a bejegyzest irtam, egy egesz veresegyhazi asszonykorus elkeszult.

Uvegbe raktam oket, hogy nehogy elszokjenek. 

A fehercsokis "angyalkak" sutoben karamelles izt kaptak, a tejcsokiba kis rumaromat tettem, mig az etcsokit soztam borsozam, merseklettel, hogy nehogy ehetetlenne valjanak. Izgalmas, nemcsak az iz miatt, hanem mert egy elmeny ezt csinalni: tulajdonkeppen nem csinalok mast, mint a csokinak format cserelek, a tablasbol darabosat varazsolok. Micsoda kaland!!!!

Csokis amarettis torta kenyermorzsabol

Ez a recept nagyon felizgatta a fantaziam, mert liszt helyett kenyermorzsa es az amarettik adjak meg a testesseget. Az amarettik, ezek a kis olasz legies kekszecskek a nagy kedvenceim, mert a mandula es a marcipan izere hasonlit izuk, es meg barackmagot is tartalmaznak, aminek a hasznossagarol mar bizonyara sokan hallottak. Allitolag B16 vitamint tartalmaz, ami egyes teoriak szerint a rakos megbetegedeseket is gyogyitja. En azt tudom rola, hogy a regota fennallo kohoges eseten, amire mar nem tudjuk, mit alkalmazzunk, eleg egy reggel ehgyomorra 5-ot elragcsalni, es a problema eltunik. Ez a makrobiotika szerint mukodik. Nyilvan ezek a kekszek nem oldjak meg a problemat, nekem megis nyugodtabb a lelkiismeretem, mikor ezeket ragcsalom nagy elvezettel, akkor is, ha en nem szenvedek kronikus kohogesben. A multkoraban en magam is elkeszitettem oket, hamozott mandula reszelekebol es tojasfeherjebol, am a barackmagok helyett, amik vagy nem kaphatok, vagy az aruk feler az arany araval, en hamozatlan orolt mandulat hasznaltam, es a vegeredmeny nagyon kielegito volt. A recept itt talalhato, konnyen elkeszithetoek otthon is, es nagy elegedettseggel fogjak a fogyasztoit eltolteni, ezt biztosithatom.
A mai receptet Barbara baratnomtol kaptam, amit ezuton is koszonok neki!
Izgalmas, imadom, mert nem szokvanyos. Nem kell hozza vaj, liszt, hanem kenyermorzsa, kekszmorzsa, ami, ha valaki nem tudja beszerezni az amarettiket, es elkesziteni sem akarja, helyettesitheti mas keksz daralt verziojaval is. Ezestben en hozzaadnek keves mandula aromat. Etcsoki, fozotejszin, csupa kulonleges hozzavalo egy tortahoz, melle pedig egy fantasztikus vegeredmeny.

Hozzavalok:

200 g cukor

3 tojas

200 g kenyermorzsa

200 g daralt amaretti (vagy mas) keksz

250 g fozotejszin

200 g csokolade darabokra vagva

1 csomag vanilia

1 csomag sutopor

Elkeszitesehez a tojast a cukorral habosra keverjuk, majd hozzaadjuk a tobbi hozzavalot is, es 180 fokos, elomelegitett sutoben kb 40 perc alatt keszre sutjuk. Nekem volt meg egy par gramm szeletelt mandulam, azt a tetejere szortam, hogy kihangsulyozzam az izet!

Nagyon gyors elkeszitesu edesseg es nagyon finom reggeli hozzavalo. 

Miutan megsult, racson hagyjuk kihulni, es nem csinalunk ugy, mint en szoktam, hogy nem gyozom kivarni, hogy kihuljon az eppen megkrealt finomsag. Ami meglepo, hogy a tetejet nezve az ember nem is gondolna, mennyire csokis. Es a meg langyos tortaszeletben kis csokilavak vannak, amik meg kivanatosabba teszik ezt a csodat. 

A teteje szep vilagos, a belseje meg...mintha a csoki olvasztva kerult volna bele, noha nem is.

Megeri kiprobalni!

Csokidesszert ebéd utánra egyszerűen

Azokat az időket éljük, mikor a kandalló pattogó tüzénél ülve olvasni egy jó könyvet, vagy tv-t nézni, kiváló társaságban, egy ínycsiklandó finom csokis pohárédesség mellett, kimondottan kívánatos mindenki számára. Ezért is készült el ma ez a villamgyors finomság, mégpedig kevés hozzávalóból. Azonnal fogyasztható, de hűtés után talán még finomabb! Az alap hozzávaló az igen sokszínű marshmallow (pihecukor), amiből anyukám egy nagyon jó barátnőmnek köszönhetően, akitől a receptet kaptuk, tortadekort készít, a gyermek ismerőseim pedig vagy úgy frissiben, vagy kis nyársra húzva, tűz fölött kicsit megpirítva eszik. A többi hozzávaló minden édesszájú otthonában megtalálható valószínűleg, a tejszín kivételével. 

Hozzávalók:

150 g marshmallow

250 g étcsokoladé

50 g vaj

4 evőkanál víz

250 ml tejszín

Elkészítése sem igényel nagyobb hozzáértést. Egy lábasban feltesszük a tejszín kivételével az összes hozzávalót olvasztani, mialatt kemény habbá verjük a tejszínt. (Ha ezzel sem akarunk bajlódni, vehetünk egyből egy tubus tejszínt is). Miután a csokis massza összeolvadt, óvatosan a tejszínhez keverjük és kis poharakba szedjük, majd hűtőben tároljuk felhasználásig. A marshmallownak köszönhetően nagyon légies krémet kapunk, isteni finom illatokkal megfűszerezve!

Igen krémes, igen finom és igen gyorsan fogyó édesség ez. A fentebb leírt mennyiségből négy fő részére készül elegendő nyalánkság. Javaslom azonban azonnal két adagbol készíteni. Nem bánja meg senki!
Ha kihűlt, akár tortába is kenhető, jó tartású krém lesz belőle!!

Csokis - mákos barackos kalács

Molnár Ágnestől használatba vett, örökzöld, mákos fonat már sokadszorra került asztalunkra, és olasz barátaim szerint a legjobban sikerült étkeim köze tartozik, amit kifejezetten kértek a holnapi batyusbuliba. Igyekeztem hát minden tudásom beleadni, és különlegessé tenni, hogy mindenki megtalálja benne azt, aminek örülni tudna. A mákot nagyon-nagyra becsülöm. Számtalanszor bizonyította már jótékony hatásait - akit nyugtatnia kellett, lenyugtatta, akinek a hasát kellett helyretenni, megoldotta. Holnap mindkettőre lehetősége lesz, újfent. Bár igaz, hogy most kis étcsokoládét is tettem a töltelékbe, és narancshéjjal készítettem, mert citrom nem volt itthon, de ettől és a csokitól szerintem csak még izgalmasabb lett az egész. Az illatok még az édességet különösebben nem kedvelő párom fantáziáját is felizgatták. 

A recept nagyon egyszerű. Ma reggel, mielőtt bármi másba fogtam volna, begyúrtam a tésztáját, hogy kényelmesen meg tudjon kelni. Egy egész délelőtt a melegen volt, és mire odakerültem, hogy újra kézbe vegyem, gyönyörű foszlós tésztám lett. Kezdetnek nagyon jó. A töltelékhez sárgabarack lekvárt választottam, mert savanykás íze úgy gondoltam, jól illik a narancshéjas darált mákhoz.

Hozzávalók:

250 g liszt

1 csomag száraz élesztő

100 g langyos tej

2 evőkanál méz

csipet só

40 g szobahőmérsékletű vaj

1 tojás

a töltelékhez:

80 g darált mák

80 g cukor

1 narancs reszelt héja

100 g reszelt étcsokoládé

kb 100 g forró tej

baracklekvár

1 felvert tojás a kenéshez

A tésztához a lisztet a keverőtálba mérjük, mélyedést képezünk a közepére, egy csipet sót szórunk rá, majd belekanalazzuk a mézet, amire rászórjuk az élesztőt, és felöntjük a langyos tejjel. Letakarjuk, és hagyjuk az élesztőt felfutni, majd a dagasztókarral lágy tésztát gyúrunk. Ne ijedjünk meg, ha túl lágynak bizonyulna, kelesztés után még újra átgyúrjuk, és ott tudjuk a liszt mennyiségét szabályozni. Meleg helyen nedves törlőruhával letakarva kétszeresére kelesztjük.

A töltelékhez a darált mákot összekeverjük a cukorral, belereszeljük egy narancs héját, hozzáadjuk a reszelt csokoládét, és annyi forró tejjel elkeverjük, ami kenhető és nem túl híg masszát eredményez.

Ha a tészta megkelt, kevés liszttel átgyúrjuk, majd téglalap alakúra síkáljuk. Ezt megkenjük a baracklekvárral, erre kenjük a mákos masszát, majd szépen feltekerjük a lapot. Egy sütőpapírral bélelt tepsibe emeljük. Én ma csak egy nyolcasformát képeztem belőle, mert bőséges ez a töltelék, és lehetetlen lenne a fonást végrehajtani. A tésztát középen behasítottam egy éles késsel, hogy szétnyilhasson.

Újra hagytam megkelni. Miután ez megtörtént, a felvert tojással megkentem, és előmelegített sütőben 180 fokon kb 45-50 perc alatt aranybarnára sütöttem.

Ragyogóan szép lett.

Imádnivaló!

PS. Óriási sikere volt a sütinek, a receptet szinte minden vendég elkérte, és így szuper reklámot csináltam a máknak, kis hazánknak, és  Áginak is!
Köszi Ági!!!

Mogyorós bon bon - részeg szőlővel

Tolnai Orsinal leltem ezt a szuper receptet, ami inspirált. Már napok óta keringett a fejemben a kérdés, mit is kezdhetnék a darált mogyoróval, amit a múltkor vásároltam. Ha nem osztja meg a receptet, szerintem valami kekszfélén járna most még mindig az agyam, ám ezzel kihúzott a csávából. Kekszből most van bőven, a párom átmenetileg chefet helyettesít egy étteremben, és ma elkészített több kiló fogtörő kekszet, amiről tudja, hogy nagy szerelmem. Ebből hozott haza már egy nagy zsákkal. Mellé viszont imádom a csokis alkoholos apró harapnivalókat, csak úgy, étkezések után, és ez alkalmat kínált, hogy két nyersanyagot is hasznosíthassak. Egy kedves rokon a múltkor végre ideadta a még kora ősszel számunkra elkészített alkoholos szőlőszemeit. Így lett ez a bonbonkák közepe. 

Kicsit változott az eredeti recept, mégpedig egy nagyon régi hibámból...szégyenlem is bevallani, de anno én hiányoztam az iskolából, mikor az átváltásokat tanítottak, és én bizony úgy éltem le a rákövetkező 20-30 évet, hogy nem pótoltam a lemaradást. Néhány területen igen, de a folyadékok tekintetében úgy látom megmaradtam olyan butának, mint amilyen akkoriban voltam. Az történt ugyanis, hogy nem tudtam meghatározni, mennyi is az 50 ml.

Bizony Isten itt ácsorogtam a kikészített hozzávalók felett, és nem bírtam rájönni, mit tegyek. Párom aludt, én meg ezzel nem mertem felébreszteni. Aztán támadt egy roppant jó ötletem. Egy féldecis pohárral kimértem a kívánt mennyiséget. 10 ilyen pohár víz került a lábosba.

Miért is?

Mert a hozzávalók a következők:

200 g darált mogyoró

200 g cukor

50 ml víz

kevés likőr

Kedvenc likőrünkbe áztatott mazsola (mert gondolom kevés embernek jut eszébe szőlőéréskor a szemeket alkoholba fullasztani) - vagy más szárított gyümölcs

200 g étcsokoládé

Érzitek, hol hibáztam? Nos, előny, a végeredmény nem annyira tömény, és nem nagyon édes. Mert ugye nem mindegy, hogy 50 vagy 500 ml vizet használunk.

Nos, a folyamat roppant egyszerű. A cukrot és a vizet közepes lángon összefőzzük. Az előzőleg tálba szórt mogyorót ezzel a sziruppal és a kevés likőrrel összedolgozzuk, majd kis mennyiséget a tenyerünkbe teszünk, szétnyomjuk, beleteszünk egy szem szőlőt, vagy épp a kívánt aszalt gyümölcsöt, golyóvá formáljuk, és egy sütőpapírral letakart tálcára sorakoztatjuk őket. Nos, az én őrületes, bődületes hibámból az én masszám kicsit lágy lett, noha okos voltam, és nem használtam fel az összes szirupot, mégsem tudtam az utolsó lépést hiánytalanul és hibátlanul végrehajtani. Fogpiszkálóra szúrva kellett volna a gőz fölött megolvasztott csokiban megforgatni a golyóbisokat. Ehhez az enyémek nem voltak alkalmasak, ezért kiskanállal csurgattam rájuk egy keveset a csokiból, majd a kiskanál belsejével, amit előzőleg alaposan megmártogattam a csokiban, körbedédelgettem őket. Így lettek ilyen szabálytalanul szépek.

Szerintem isteni finomak. A csoki roppan, ahogy beleharapunk, de vendégeim legtöbbje csak úgy a szájába dobja, majd ott ropogtatja.

Nagyon bejön. És tudjátok mit? Azt mondták, ez biztos párom munkája, olyan ízletes és olyan szép. Köszönöm Orsi! A siker és a bókok minden hibát megérnek!

Villamgyors csokis habkoltemeny

Gorogorszagban ettuk ezt az igen egyszeru, es nem gorog edesseget, aminek a receptjet elkertem, es ma ebed elott meg is csinaltam, hutobe tettem, igy mire vegeztunk a fel sult csirkevel, amit parom keszitett, mar kesz is volt.

Ilyen egyszeru edesseggel meg nem talalkoztam, hacsak nem veszem annak a boltban megvasaroltakat, amiket csak be kell habzsolni, miutan a csomagolastol megszabaditottuk oket.

Ket hozzavaloja van, a tejszin, abbol is 700 ml, es az etcsoki, 300 g.

Kell hozza egy habvero, egy gozfurdo, es egy fakanal :)

A tejszint majdnem keszre verjuk, cukor hozzaadasa nelkul. 

Kozben a csokit gozfurdoben felolvasztjuk. 

Ha ez megvan, lassacskan a tejszinhez csorgatjuk, amit kozben tovabb verunk a habverovel, es miutan a csoki elfogyott, az egeszet egy formaba ontjuk, 

hutobe, sot, akar melyhutobe is tehetjuk, es fel ora mulva mar talalhatjuk is.

A gorog verzio igy nez ki:

 Az enyem pedig igy:

Mint latszik, van benne kis babapiskota, amit ugy a là natur tettem bele.Ha megforgattam volna valami likorben vagy kaveban, azonnal jo lett volna, igy viszont nehany napba tellett, mig megszivta magat egy kis nedvesseggel es puhava valt. Az elso napokban kellemetlen volt. Javaslatom tehat az: vagy ne nyuljunk ket napig a sutihez - am ebben az esetben elvesziti a villamgyorssa nyilvanitashoz valo jogot, vagy martogassuk meg kicsit a piskotakat valamiben!

Sikert sem kell hozza kivannom, mert elronthatatlan!