Friss nyári saláta - sárgadinnyével, sonkával, parmezánnal rukolával

Ma gondoltam egy nagyon kicsit, és alkottam egy finom salátát. 

Olyan meleg van, hogy ettől melegebb ha lesz, azt nem fogjuk könnyen elviselni. Pedig már ennél is nagyon szenvedünk. Én iszom a forró, mentaleveles teát, de izzadok így is, s nehezen viselem még a benti huszonX fokot is, hát még a kinti 35-öt...

Nem fehér embernek való ez.

Enni kinek van kedve??? Főzni meg végképp! Sajnálom is párom, mert napi 15órát tölt konyhán és készít 150 vendégnek minden ebédre és minden vacsorára 5fogásos étket, kis csapata segítségével. Ott ugye légkondi nincs, és szerintem az izzadás az egy kutya dolog, kimeríti az embert, az idegeit meg őrli rendesen. Mégsem ismerek nála nyugodtabb embert.

Imádnivaló kis drágám!

Nos, én nem főzök, mert nem hajt senki, és enni is azt ehetek, amihez épp kedvem szottyan. Nos, nem szottyan, de mikor éhes vagyok, érzem, hogy azon erős gondolatokkal nem lehetek úrrá, és fotoszintézissel sem oldhatom meg a dolgot, pedig milyen nyerő lenne, így valami betevő után szoktam nézni. Ma ismét belekukkantottam a hűtőbe, amiben sok dolog nem található. A múltkori rucola saláta kezdett fonnyadásnak indulni, gondoltam, itt az idő, hogy megmentsem ettől a csúnya végtől. Volt sárgadinnye, parmezán, ami mindig van, és sonka (ami eredeti tervem szerint egész nyáron található lesz a hűtőben, a dinnyével együtt). Nos, hogy ezekből hogy lehet szerves egészet alkotni, roppant egyszerű:

A dinnyét félbe vágtam, aztán kivájtam a magjait, majd szeletekre vágtam, ezután pedig eltávolítottam a héját, és egy pár szeletet kockákra aprítottam, egyből bele a salátás tálba vele. Ehhez hozzáadtam a rukolát, majd krumplihámozóval vágtam rá bőven a parmezánból, és a lelehetvékony sonkadarabokat erre tépkedtem. Olivaolajjal és borssal ízesítettem. Keverés, fotózás, és ment is a bendőbe. Olyan boldogsággal veregettem a vállam az ízletes friss nyári salátám fogyasztása közben, hogy kis szívem túlcsordult a boldogságtól!

Nem recepteskönyvből néztem, tudom, nagy ördöngősség nincs a dologban, de olyan jól sikerült. Olyan egymással jól összeillő ízek voltak ott....hogy sokat nem kellett gondolkodjak felette. Csak úgy csúszott lefelé! Ez igen!!!

Körülbelül kétperces étel, s nem az elkészítése csupán, hanem az elpusztítása is!

Sárgadinnye sonkával

Bezony tart a kánikula, s nem kéreti magát, noha úgy érzem, még nem értünk a tetőpontra. Sedaj, izzadunk, pucoljuk a szervezetünket belülről, s igyekszünk légiesen öltözni, és nem sokat étkezni.

Itt nagy divat a könnyű nyári ebéd, saláta vagy zöldekből, vagy tésztából, sajttal, friss paradicsommal és bazsalikommal, vagy ami éppen van. Ez a dinnyés sonkás ötlet viszont tetszik.

Mikor legelőször kijött a családom hozzánk nyaralni, nyáron, természetesen a tengerhez, akkor ezt kínáltam fel nekik, rögtön érkezés után, mert egy nagyon meleg júliusi napon érkeztek vonattal, s bizony ki voltak merülve. Tesókám meglepődve kérdezett vissza: 

- Sonka dinnyével???? Melyik csillagról jöttél?

Viszont miután megkóstolták, belátták, hogy ehető a dolog, és rendkívül frissítő és mégis laktató. Ettől függetlenül nem gyakran fordulnak hozzá, nem úgy anyukám, aki szereti, s ha nálam van, eszi is.

Ma ezt ettem. Elmentem újra sétálni, mert az esküvő rohamosan közeleg, a hasam meg nem akar eltűnni, hiába izzadok rendesen, s miután hazajöttem, lezuhanyoztam, dolgoztam kicsit, újra lezuhanyoztam, nekiálltam az elkészítésének. Nagyon eccerűséges.

Az ember vesz egy sárgadinnyét, kettévágja, kiszedi a magokat, a dinnyét szeletekre vágja, a héját minden szeletnek levágja, majd minden szeletre, amit meg kíván enni, ráborít egy szelet érlelt, de nem főtt sonkát, jelen esetemben San Daniele-t, vagy Pármai sonkát és kész is van!

Roppant laktató, imádom a dinnye lédússágát és édességét a sonka érlelt, teljes ízével kombinálni. Szerintem jó párost alkotnak, s el is döntöttem, hogy a nyáron ennél komplikáltabb dolgokat nem fogok enni. Nincs hozzájuk ingerem.

Hacsak nem lepem meg magam és párom néha esténként, lenn a tengernél egy kis "cozze alla tarantina" azaz fokhagymás paradicsomos lében főtt kagylókkal, egy rozmaringos üres pizzával megspékelve. Vagy egy hideg halas előételtállal. Természetesen nem én készítem majd őket, hanem kedvenc éttermünk séfje! 

A mai utam egyik hozománya a begyűjtött orbáncfű virágja, amit azóta be is áztattam az olivaolajba, és ki is tettem a napra. Három hét és készen is van a rendkívül hatékony cellulit masszázsolajam!

Éljen a meleg nyár!!!