Sós karamellás csokitorta tejszínnel és kakaóval

Anyukám nálam telel, és hogy érdemesen teljen az ittléte, aktívizáltam magunkat a konyhában. Együtt sütöttünk egy nagyon izgalmas, nagyon gazdag tortát, ami hármas kooperációban készült végül. A tésztáért anyukám felelős, a karamellt együtt csináltuk, a csokit én, a tejszínbevonattal pedig párom koronázta meg a tortát. Nagyon tetszik, minden tekintetben, kinézetre is, ízre meg főleg. A képek nem sikerültek nagyon jól, de itt álltak felettem, a kiélezett villákkal, hogy megkóstolhassák a tortát végre, ami kicsit sokáig készül. El is mondom, miért. A tésztát, mint minden rendes linzertésztát pihentetni kell a hűtőben legalább fél órán át. Kisütni magában, majd hagyni kihűlni. Ekkor elkészíteni a karamellt, aminek szintén állnia kell, erre megy aztán a csokikrém, aminek aztán tényleg sokat kell állnia, míg meg nem szilárdul, és csakis ezután mehet rá a tejszín, és fogyasztható. Előny lehet egy fűtetlen konyha, mint a miénk (személyes és megalapozott döntésünk alapján, és nem csak a torta miatt). Amúgy a hűtőben kellene pihennie minden pihentetés alatt. De nézzük, hogy miként is alakul a torta.

Hozzávalók:
a tésztához:

250 g liszt (kamut)

30 g darált mogyoró - különleges ízt ad a tésztának

150 g vaj

80 g cukor

1 tojás

1 csipet só

1 csomag vaniliás cukor (vagy egy fél rúd vanilia magjai)

a sós karamellához*:
70 g cukor
70 ml tejszín
1 teáskanál vaj
1 csipet só

a csokikrémhez:
350 g 70 %-os étcsokoládé
500 ml tejszín

a tejszínhabhoz:
300 ml tejszín
2 ek cukor

kakaó a tetejére

Elkészítés:
a tészta hozzávalóiból linzertésztát gyúrunk, amit aztán folpackba csomagolva legalább fél órára a hűtőbe teszünk.
Miután a pihenési idő letelt, lisztezett

deszkán kinyújtjuk, ügyelve arra, hogy egy 24 cm-es átmérőjű kapcsos tortaforma aljára és a peremére is jusson a tésztából, mégpedig egészen a legtetejéig. Sütőpapírral bélelt tepsibe simítjuk a tésztát, sütőpapírral kibéleljük, babbal vagy az adott súlyokkal kibéleljük, 175 C-osra előmelegített sütőbe toljuk így 10 percre, majd kivesszük a súlyt, és további 25 perc alatt készre sütjük, vagy amíg szép barna színe nem lesz.
Hagyjuk teljesen kihűlni.
Ezután elkészítjük a karamellszószt, amihez a cukrot egy teflonserpenyőben aranybarnára karamellizáljuk, kevergetés nélkül. Ezután elzárjuk a tüzet és hozzákeverjük a tejszínt és a vajat. Meleg, ezért óvatosak kell legyünk.
A kihűlt tortába öntjük, és hagyjuk kihűlni.
(* legközelebb kétszer ennyi adagból csinálnám, mert nagyon finom és tökéleketesen harmonizál az étcsoki ízével)
A csokikrémhez a tejszínt forráspontig hevítjük. Eközben a csokit feldaraboljuk. A felmelegedett tejszínbe öntjük, lefedjük, hagyjuk kicsit állni, majd alaposan elkeverjük és a kihűlt karamellre öntjük.
Hagyjuk megszilárdulni. Hűtőben hamarabb, kb 2 óra alatt megszilárdul. Ezután már csak a tejszín hiányzik, ami gyerekjáték. A cukorral elkevert tejszínt keményedésig verjük, habzsákba töltjük, majd ízlésünk szerint dekoráljuk a tortát, és keserű kakaóval kissé meghintjük.
Tálalhatjuk!

 

Katalán krém - pohárdesszert - Crema Catalana

Mivel a diétás édességeim nagyrészéhez eddig csak tojásfehérjére volt szükségem, bővelkedtem tojássárgájában. Nagyjából eddig mindig az ellenkezője volt jellemző. Kutattam a tojásfehérjés receptek után, ezalkalommal azonban a sárgát felhasználó recepteket kellett megtalálnom, de férjecském megmentett, ő javasolta ezt a katalán krémet. Nem kell megijedni, nem az én számomra készült, ő vagy a vendégek fognak neki örülni, és remélem nagyon, mert isteni finom lett, mert ugye csak meg kellett, hogy kóstoljam. De csakis annyival, amennyi a képen látható kiskanálba belefért.

Tettem bele tonkababot is, így még érdekesebb az íze. A teteje nem tökéletes, ahhoz kellene az a bizonyos karamellizáló pisztoly, ami nekem nincs, és a grill nem végez tökéletes munkát ebben az esetben. De nem panaszkodom. Ropog és törhető a karamellréteg a krém tetején.

Hozzávalók:

4 tojás sárgája

300 ml tej

300 ml tejszín

1/2 vaniliarúd

kevés citromhéj

40 g étkezési keményítő

100 g cukor

100 g barnacukor

kevés tonkabab (opzionális)

A katalán krém egy pudinghoz hasonlítható, ám mégis más, sokkal krémesebb, lágyabb, és ami különlegessé teszi, az pontosan az a bizonyos törhető karamell a tetején. Mikor elkészült a krém, aminek ki kell hűlnie, meg kell szilárdulnia, meg is ijedtem. Emlékeimben egy sokkal krémesebb krém élt, az enyém viszont nagyon keménynek tűnt. Kételkedtem is abban, hogy jó sülhet ki belőle, pedig annyira egyszerű a recept, nem értettem, hol ronthattam el. Bizakodva azért rászórtam a cukrot, és megkaramellizáltam a 240 C-ra előmelegített grill alatt, és ekkor történt meg az a bizonyos csoda, a meleg hatására a krém is átalakult, mégpedig pontosan azzá, amire én emlékeztem. Tehát a trükk itt van!

Elkészítése:

A tejből egy pohárral leveszük, a maradék tejet és a tejszínt a citrom vékonyan lehámozott héjával és a fahéjjal (tonkababbal) feltesszük főzni. A levett tejben elkeverjük a keményítőt. A tojások sárgáját a kristálycukorral habosra verjük, hozzáadjuk a tejben elkevert keményítőt. Ha a tejszínes tej forrásnak indult, elzárjuk a tüzet alatta, leszűrjük, kissé kihűtjük, és folyamatosan csorgatva a tojások sárgájához keverjük azt is, miközben a robotgép tovább dolgozik. Ezután ezt a mixet visszatesszük a lábasba, és lassú tüzön addig főzzük, míg el nem kezd besűrűsödni. Elzárjuk a tüzet alatta, a krémet pedig alacsony peremű kerámiatálakba szedjük, melyek jól bírják a meleget.

Hagyjuk teljesen kihűlni, és hűtőben tároljuk tálalásig.

Tálalás előtt megszórjuk egy réteg barnacukorral, forró grill alatt vagy a karamellizáló pisztoly segítségével megkaramellizáljuk a cukrot a tetején és tálalhatjuk is!

Javaslat:

Ne legyünk olyan mohók, mint Kriszti, és ne szórjuk nagyon sok cukrot rá, hanem éppen csak egy réteget, ami aztán szépen megolvadhat, és azzal az elégedettséggel tölthet el bennünket, hogy feltörhetjük a megolvadt karamellt, hogy felfedezzük, mit rejt maga alatt. Az enyém kissé vastagra sikerült, ami azért jelenthet gondot, mert a vastag karamell kemény is, és a fogaknak gondot okozhat. Ízre tökéletes, és ha azonnal fogyasztjuk, amíg még kellemesen meleg a megolvadt cukor, jól fogyasztható, ám ahogy folyamatosan hűl le a karamell, úgy lesz keményebb is. Persze nem félek attól, hogy ilyen problémák állhatnak fenn, ha a vendégeimről van szó. Azonnal behabzsolnak mindent!

Vaniliás bazsalikomfagylalt különleges sherrys balzsamecetes karamellöntettel

Egy igazán különleges fagyit készítettem a napokban, aminek igen nagyon örülök. Nem kell megijedni tőle, mert nem bizarr a bazsalikomíz. Ha nagyon meg kellene mondanom, mihez hasonlít a fagyi íze, akkor a marcipánhoz hasonlítanám. Persze érződik a bazsalikom is, és a színe...olyan, mint a pisztáciáé. Ami igazán kiegészíti ezt a hűsítő édességet, az a sherrys balzsamecetes karamellöntet, ami bármilyen gyümölcssalátában megállja a helyét. 

Hozzávalók:

250 ml tejszín

250 ml tej

2 tojás

2 tojás sárgája

75 g cukor

1 citrom leve és reszelt héja

1 vaniliarúd kivájt magjai

30 bazsalikomlevél

a karamellöntethez:

80 ml balzsamecet

100 ml sherry

35 g cukor

A vaniliarudat felhasítjuk, a magjait kivájjuk, és 200 ml tejjel és tejszínnel elkeverjük, feltesszük főni, majd hagyjuk kihűlni. A tojások sárgáját és a két tojást a cukorral habosra keverjük, majd folyamatosan csurgatva hozzá a tejet, tovább verjük, ezután a krémet feltesszük lassú tüzön főni, mindaddig, míg krémes állagú nem lesz. Hozzáreszeljük a citrom megmosott héját, majd a kifacsart levét is. 

A bazsalikomleveleket megmossuk, megszárítgatjuk, majd a megmaradt 50 ml tejjel együtt leturmixoljuk, ezt is a krémhez keverjük, az egészet egy alacsony peremű tálkába öntjük, és mélyhűtőbe toljuk legalább 6 órára, kétszer háromszor átkeverve.

A karamellöntethez a cukrot egy serpenyőben aranybarnára karamellizáljuk, majd felöntjük a balzsamecettel, elkeverjük, hozzáöntjük a sherryt is, és addig főzzük lassú tűzön, míg sűrű állagúvá nem válik.

Friss gyümölccsel és a fagyival együtt csodás harmoniát alkot!

Karamellizált tökmagos parfé kendermagolajjal

Egy fagyigép nélküli recepttel kezdem a fagyiknak szentel receptsorozatom, amit bárki el tud otthon készíteni mindenféle gond nélkül, és élvezheti ezt a fantasztikus ízvilágot, amiben a pirított majd karamellizált tökmag domináns szerepet játszik. Azonnal felkeltette a kíváncsiságom, miután végiglapoztam azt a fagyis könyvet, amire sikerült jó áron szert tennem. Ezt szemeltem ki kezdésnek, csak tökmagra kellett lelnem valahol, és a múltkor mi volt pont akciós abban a boltban, ahova a bevásárlás végett járunk? Tökmag! Ráadásul beállított a nagy meleg is végre, kinek van ilyenkor kedve a tűzhelybe begyújtani. A fagyigépbe inkább...bár ehhez még az sem kell. Eljárása nagyon eccerűűűű, kihagyhatatlan! Minden adott volt tehát ahhoz, hogy beinduljon a sorozat. Fantasztikus kezdés, azt mondanám!  

Hozzávalók:

100 g tökmag

90+80 g cukor

4 tojássárgája

1 evőkanál kendermagolaj (vagy tökmagolaj)

450 ml friss tejszín

Egy serpenyőben 10 percen keresztül pirítjuk közepes lángon és folyamatos kevergetés mellett a tökmagokat, erősen fognak pattogni, de nem veszélyesek.

Ezután a magokat egy sütőpapírra borítjuk.

Ugyanabban a serpenyőben megkaramellizáljuk a 90 g cukrot, majd miután szép barna színűvé vált és felismerjük benne a jó öreg karamell állagát és illatát, beleöntjük a tökmagokat, és alaposan összekeverjük, majd a már használt sütőpapírra borítjuk, gyors mozdulatokkal vékonyra simítjuk, és hagyjuk teljesen kihűlni.

A tojások sárgáját a 80 g cukorral habosra keverjük, beleöntjük az olajat, elkeverjük.

A tejszínt keményre verjük.

A karamellt, miután megszilárdult és kihűlt, apróra törjük, késes aprítógépbe halmozzuk, és aprítjuk. Én egy részét kisebbre, szinte kásásra dolgoztam, míg egy részét nagyobb darabosra őröltem.

Ezt aztán a tojások sárgájával elkeverjük, majd a tejszínt is hozzákeverjük, de ezt már óvatos mozdulatokkal, hogy ne törjük össze. Ezután már csak egy fagyálló tálba kanalazzuk, és legalább 6 órára a mélyhűtőbe tesszük a parfét.

Egyszerűen abbahagyhatatlan! A tökmagos karamell pedig akár önállóan is megállja a helyét, egy energiaszelet formájában egy téli hideg napon a munkahelyen felörlődött energiák pótlására.

Ajánlom kipróbálásra, mert ha valaki nem rajon annyira a klasszikus ízekért, és keresi az újat, ebben nem fog csalódni. Nekem a kedvencemmé vált, és már chef emberem is elkérte a receptet, hogy a megszokott ízek mellett valami újat és különlegeset is kínáljon a vendégeinek!

Sós mogyorós karamelltorta

Szeretem a sós és az édes házasságából született édességeket, a sós mogyoró számtalanszor bizonyított már nálam különböző formákban. A múltkorában egy újonnan nyílt fagyizóban pont ilyen fagyit ettem, naaagyon mennyei volt, el is dőlt, hogy mihelyst komponálni kívánnék, ez lesz a főszereplő. És íme! Sokat kellett rá várni, mert időközben megszaporodott a munka, és nyaralni is voltunk, de eljött ez a várva várt idő. Sós mogyoró és karamell egy linzerbe zárt tortában.

Hozzávalók:

a tésztához:

300 g liszt

180 g vaj

120 g porcukor

2 tojás

a töltelékhez:

150 g cukor

200 g sós mogyoró

100 ml sűrű tejszín

20 g vaj

2 evőkanál méz

2 evőkanál citromlé

a tetejére

egy tojás

A tésztához a lisztet összemorzsoljuk a vajjal, hozzáadjuk a cukorral elkevert tojást és lágy tésztát gyúrunk, melyet aztán folpackba csomagolva a hűtőben pihentetünk legalább fél órát.

A töltelékhez a mogyorót darabosra őröljük egy robotgépben. Én úgy szeretem, ha nem pépes, lisztszerű, hanem megmaradnak benne kisebb-nagyobb darabok.

A cukor felét két evőkanál vízzel egy serpenyőben megkaramellizáljuk míg szép barna színe nem lesz. Eközben egy másik serpenyőben a cukor másik felét a mézzel, a vajjal és a citromlével szintén megkaramellizáljuk, majd miután kissé megváltozott a színe, hozzáöntjük a tejszínt, összeforraljuk, ezt aztán a másik serpenyőben lévő karamellhez öntjük, és a tűzön hagyva összekeverjük a mogyoróval együtt, hagyjuk kihűlni.

A tésztát egy lisztezett felületen átgyúrjuk, kettévesszük, az egyik feléből egy akkora kör alakú formát nyújtunk, amivel egy csatos tortaformát ki tudunk úgy bélelni, hogy pereme is legyen. Ezt aztán a sütőpapírral fedett formába helyezzük, elsimítjuk rajta a mogyorós tölteléket, a peremét behajtogatjuk, amit aztán megkenjük egy kevés vízzel elkevert tojással, a tészta másik feléből egy kört nyújtunk, amivel befedjük a tortát, megkenjük a maradék tojással, és 190 C-ra előmelegített sütőben kb 50 perc alatt készre sütjük.

Végeremény ez az izgalmas ízvilágú lágy és ropogós torta, mely hűtőben napokig eláll!

Sok sikert hozzá!

Dióhabos tortácskák diós-sós karamellával

Mostanában úgy tűnik, mindenből a nagyon telit szeretem. Nagyon narancsos, csupacsokis, triplán citromos, ez most dióval telített. Diós habos sült krém, majd diós sós karamella a tetején, és kész a csoda. Nem nagyon émelygősen édes azonban, és együtt az ízek nagyon harmonizálnak. A tésztához a mocaccino torta receptjét használtam, mert mint egyszer mondtam már, mikor linzertésztát készítek, több adagot begyúrok, és hűtőben tartom, hogy mikor újra kell valami, csak előkapjam. Ha már úgyis pihennie kell legalább 30 percet, azzal ne lopjam az időt. Most a kis formákra szavaztam, de ebből is lehet ám szeleteket vágni, és csak annyit fogyasztani, amihez épp kedvünk van. Vagy éppen egy nagy tortát készíteni, ha úgy tetszik.

Hozzávalók:

a tésztához:

50 g vaj

50 g cukor

1 tojás

csipet só

1/2 vaniliarúd kivájt magvai

2 g sütőpor

92 g simaliszt

8 g kakaópor (nem cukrozott)

a diós krémhez:

30 g dió

1 tojás sárgája

2 tojás fehérjéje

25 g porcukor

1 csipet só

a karamellhez:

250 g cukor

80 g dió

200 ml tejszín

20 g méz

A tésztához a vajat elkeverjük a cukorral, majd hozzáütjük a tojást, azzal is elkeverjük, ezalatt átszitáljuk a lisztet, a sütőport és a kakaót, belekeverjük a vanilia kivájt magvait, és a sót, a vajas masszához keverjük ezt is, majd folpackba csomagolva fél órán át pihentetjük a hűtőben.

A krémhez a darált diót elkeverjük a porcukorral és a tojás sárgájával. A tojások fehérjéjéből a csipet sóval kemény habot verünk, majd óvatosan a diós masszához keverjük.

A tésztát lisztezett felületen kinyújtjuk, a tortaformákat kivajazzuk, kilisztezzük, akkora karikákat vágunk ki a tésztából, amivel kitöltjük a formákat, úgy, hogy peremük is legyen, majd megtöltjük a diós krémmel mindegyiket, és 200 C-ra előmelegített sütőben 30 perc alatt készre sütjük, majd hagyjuk teljesen kihűlni őket.

A tortákban a hab megdagad szinte azonnal és szép barna színt is kap, ám a sütés végére szépen visszaesik, tehát elfér rajta a karamell is, nem kell megijedni.

A karamellhez a cukrot és a mézet egy nagy lábasba mérjük, és közepes lángon kevergetés nélkül addig melegítjük, míg szép barna színe nem lesz.

A tejszínt ezalatt egy másik lábasban felforrósítjuk, majd a megbarnult karamellhez öntjük és elkeverjük.

A diót durva darabokra vágjuk, majd a simára kevert karamellhez keverjük, ezzel feltöltjük a tortácskákat. Miután kihűltek, kínálhatjuk.

Fantasztikus ízvilág! Bátran fogjatok bele!