Egészséges golyók - 3. rész

Már két egészséges golyót készítettem, amiket a fogyókúra idején fogyasztottam. Az egyik fügés-mandulás volt, kókuszos bevonattal, recept itt található hozzá, a másik vegyes száraz magvakból, aszalt gyümölcsökből készült, amihez a recept itt található. Ezekben inkább az magvas rész volt fölényben. A mostani verzióban azonban inkább az aszalt gyümölcsökön van a hangsúly. Aszalt szilva és datolya adja az édesség gerincét.

Hozzávalók:

10 szem aszalt szilva

10 darab aszalt datolya

sütőben készült szilvalekvár

100 g hámozott mandula

kb 10 szem dió

kevés rum

esetleg zöld dió befőtt

A hámozott mandulát ledaráltam. A szilvát és a datolyát nem áztattam be ezen alkalommal, hanem úgy szárazon tettem a késes aprítóba, és egyből rákanalaztam három evőkanál befőttet, majd pépesítettem. Beledobtam egy darab zöld dió befőttet, majd azzal is aprítottam, hozzáadtam a darált mandulát, összedolgoztam, kevés rummal ízesítettem, majd golyókat formáltam belőle, és a hűtőbe tettem őket pihenni. A diót 200 C-os sütőben megpirítottam, majd egy puha konyharuhába tettem, és összedörzsölgettem, hogy a héja lejöjjön, ezután ezt is ledaráltam, és ebben forgattam meg a kis gombócokat.

Készen is vagyunk.

Nagyon hatásos székrekedés esetén is.

Hasznos lehet, ha valaki nem akar lekvárt használni hozzá, beáztatni a datolyákat rumba, vagy egyszerűen kevés vízbe és hagyni ázni keveset. Ezesetben nem lesz szükség se a lekvárra se a rumra.

Nagyon ízletes kis egészséges édességet kapunk így. Kiválóan kiváltja az édes iránti vágyunkat egy golyóbis is.

Sok sikert és jó étvágyat hozzá!

Minilinzerek padlizsános kávés csokitöltelékkel

Padlizsános süti kávéval és csokival dúsítva, mindez linzertésztában tálalva. Ki gondolta volna, hogy működhet. Már régóta foglalkoztatott a gondolat, hogy ezt kipróbáljam és újból az ausztrál masterchef-re hagyatkoztam, aholis az egyik résztvevő készítette el a következő verziót. Eredeti recept itt. Én annyit csináltam csak, hogy félelmemtől vezérelve a tölteléket harmadoltam, és darált mandula helyett mandulás kekszmorzsát tettem bele. Nem kell félni tőle, naaaagyon finom, és bevállalható simán. A padlizsán nem érződik nagyon át a töltelékben, de azért jelen van. Kiegészítve kávéval, ami folyadék és por formában is megvan.

Maga a gyönyör. Ráadásként a tésztába víz helyett én a múltkori bodzás receptből megmaradt levet használtam.

Ropogós és ez a kis torta forma nagyon praktikus. Az ember tudja magát szabályozni, mert ismervén magam, tudom, hogy képes vagyok nem megállni egy szeletnél. 

Nézzük a receptet:

Hozzávalók:

a tésztához:

125 g vaj

200 g liszt átszitálva

30 g cukor

1 csipet só

annyi bodzalé, amennyitől jól gyúrható tésztát kapunk

a töltelékhez:

140 g padlizsán

100 g étcsokoládé

1 tojás

17 g kakaópor

30 g darált mandulás keksz vagy darált mandula

csipet sütőpor

20 g cukor

2 teáskanál erős feketekávé

1 teáskanál darált kávé

a tálaláshoz porcukor

A tésztához a hozzávalókat a bodzalé (vagy víz) kivételével egy tálba mérjük és gyors mozdulatokkal összegyúrjuk, annyi nedvesség hozzáadásával aztán, amitől összeáll a tészta.

Folpackba csomagoljuk és hűtőbe tesszük fél órára. 

A padlizsánokat egészben megsütöttem a sütőben 200 C-on még reggel: megmostam őket és egy tepsibe vizet öntöttem, beletettem az egész gyümölcsöket, fokpiszkálóval megszurkáltam mindet és kb 40 perc múlva készen is voltak. Hagytam őket kihűlni. Mivel nekem mindössze 140 grammra volt szükségem a töltelékhez, ami egy közepes darabbal egyenlő, azt meghámoztam, majd krumplinyomóba tettem és áttörtem egy mélyebb tálba. 

(A többi jó lesz vacsorára)

A csokit egy tálkába tettem, és mikróban felolvasztottam, hozzáadtam a cukrot, alaposan átkevertem, majd beleütöttem a tojást, azzal is átkevertem, ezután mehetett bele a padlizsán, a kakaópor, sütőpor és a tört keksz. Hozzákanalaztam a kávét, a kávéport, még egyszer átkevertem és ezzel a krém el is készült. 

A sütőt 200 C-ra előmelegítettem.

A tésztát elővettem a hűtőből, a folpackot szétnyitottam, azon síkáltam ki a tésztát 4 mm-re. A kis formákat kivajaztam - kiliszteztem, majd magával a formával kiszaggattam a tésztából hat kis virágot, amikkel aztán kibéleltem a formákat. Megszurkáltam villával és az előmelegített sütőben 15 perc alatt elősütöttem őket (-mégpedig súly nélkül, rizikózva, és nem deformálódtak el) A sütő hőfokát visszavettem 180 C-ra. Kicsit hagytam hűlni a tortácskákat, majd mindegyiket megtöltöttem egy jó adag csokis padlizsános krémmel. Visszatettem az immár visszahűlt sütőbe és 30-35 perc alatt barnákra sütöttem őket. 

(Mivel a tésztából és az eredeti töltelékrecept harmadából is maradt annyi, készült még egy pici plumcake formában is egy kisebb tortácska - fotó nélkül) 

A krém állaga is megváltozik sütés közben, kicsit betöredezik a teteje, ám én a sütésnél a tészta színéhez igazítottam magam. Szeretem a szépen megbarnult tésztát.

A végeredmény nagyon vidámmá tett. A kihűlt kis tortácskák könnyedén kicsúsztak a formákból, hagytam kihűlni őket, majd jöhetett a kóstolás. Nem tudtam, mire számítsak, de amit kaptam, az azt hiszem bőven felülmúlta az elvárásaimat. Olyan intenzív csokis íz, és a lágy és puha találkozása....őrjítően jó.

 

A kis püspökkenyérformás sütike: