7 éve élek Olaszországban, ezalatt az idő alatt sosem ettem még ezt az édességet, étteremben sem láttam még a menüben, mégis azt mondják, hogy ez egy tipikus olasz süti. Mégpedig egy pár évvel ezelőtti török nyaralás alkalmával hozták tudomásomra ezen finomság létezését. Párom egy török tengerparti üdülő olasz éttermének a főszakácsa volt, én pedig a karácsonyt és szilvesztert ott töltöttem nála. A pincérek sokszor jöttek hozzám beszélgetni, egyikük, mikor megtudta, hogy Olaszországból jövök, rögtön dicsekedni kezdett, hogy dolgozott már olasz étteremben igazi olasz séffel, és hogy tudja azt a híres olasz édességet csinálni, aminek épp nem jutott eszébe a neve. Mondom neki, hogy biztos a tiramisura gondol, hisz az a leghíresebb talán az olasz édességek közül, mire csak rázta a fejét, végül eszébe jutott, a neve: Diplomatico. Zavarba jöttem, mert még csak nem is hallottam róla. Este meg is kérdeztem párom, és meg is erősítette az infót, hogy bizony igaza van a fiúnak.
Szóval tegnap nekiálltam. Mint közismert, nem vagyok nagyon precíz és nem a látványra dolgozom, hanem az élvezetekre, biztos vagyok benne, hogy egy ügyesebb háziasszony szebbet tud belőle kihozni, de garantáltan ez a süti mindenképpen megér egy próbát. Az íze nagyon hasonlít a magyar krémesre. Én mindent itthon csináltam, de a krémhez lehet vaniliapudingot is használni a csomagoláson feltüntetett eljárás szerint, elvégre ízre és állagra is pont ugyanolyan ez a sárga krém.
Hozzávalók:
1 csomag leveles tészta
porcukor
a piskotához:
3 tojás
75 g cukor
75 g liszt
kevés sütőpor
a krémhez:
4 tojás
120 g cukor
40 g liszt
1/2 liter tej
kevés citromhéj
egy vaniliarúd
A piskotához a tojásokat a cukorral habosra verjük a robotgép legmagasabb fokozatán, majd ezt lejjeb véve hozzáadagoljuk a sütőporral elkevert lisztet.
Sütőpapírral bélelt tepsibe öntjük és 180 C-osra előmelegített sütőben kb. 30 perc alatt készre sütjük.
Formának én most egy kerámiaedényt használtam, mert egy téglalapra volt szükségem.
A leveles tésztát, ami szintén téglalap alakú volt, kettévágtam, két kis téglalappá, megszurkáltam alaposan villával, megszórtam porcukorral, és a meleg sütőbe toltam kb 10-15 percre.
Hagytam hűlni mindkét tésztát.
Ezalatt elkészítettem a krémet, amihez a tejet feltettem főni egy citrom megmosott és lehámozott héjával, illetve egy már magjaitól megfosztott vanilaruddal (erre a célra jó magok nélkül is)
Közben csomómentesre elkevertem a tojásokat a liszttel és a cukorral. Miután a tej forrásnak indult, visszavettem a lángot, csorgatva és egy habverővel folyamatosan kevergetve a tejhez öntöttem a tojásos krémet, majd addig kevertem és főztem, míg be nem sűrűsödött.
Ezután már csak össze kell állítani a tortánkat.
Egy leveles tésztalapot megkenünk a kihűlt krém felével, rátesszük a piskótát, ezt átitatjuk a kiválasztott likőrrel, ami nálam a piros alchermes, hogy kis színt vigyen az amúgy sárgás színekben pompázó tortába, majd a maradék krémmel őt is megkenjük, rátesszük a másik leveles tésztát, megszórjuk porcukorral, és készen is vagyunk.
Szeretem a ropogós és a puha találkozását!
