Tepertőkrémes kenyér

Megmaradt kevés tepertőkrém a múltkori szilvás tepertőkrémes batyuk után, de egy újabb adagra már nem volt elegendő, így ki kellett találjak valamit. Az a két evőkanálnyi mennyiség vajon hova mehetett volna? A pirítós kenyérre.

Aztán kigondoltam, hogy kenyeret én sütö hozzá, és míg dagasztottam, eszembe ötlött, hogy akár bele is süthetném, mintha pogácsa lenne, ám mivel pogácsával eddig még nem volt sikerem, addig kenyérben egész jó vagyok.

Az eredménnyel annyira meg voltam elégedve, hogy hirtelen el is tűnt a kenyér fele, még melegen. Nem kellett hozzá kenőanyag sem, max zöldségekkel ehettem volna, de mivel nem volt otthon semmi, hisz a hétvégét a tengernél töltöm, párom hűtő nélküli szobájában, vásárolni sem vásároltam semmit, hogy ne puhuljon vagy fonnyadjon meg ezen három nap alatt. Úgy tökéletes, ahogy van ez a kenyér.

A fotókon már csak a fele látszódik. Persze egymagamnak csak egy kis kenyeret sütöttem, azonban így is hízlalhat. Egye fene, nagyon büszke voltam magamra.

A krémtől olyan puha a kenyérke, hogy szinte szétolvad a szájban.

De lássuk a folyamatot. Kenyérreceptnek mindenki használhatja a saját kedvencét, hisz a krém bármibe beledolgozható. Én ezt csináltam:

Hozzávalók egy kisebb cipóhoz:

250 g kenyérliszt (itt árulnak elkészített vegyes liszteket, de simaliszt is jó)

fél csomag szárított élesztő

140 g langyos víz

csipet só, bár maga a krém elég ízes

pici cukor

két evőkanál tepertőkrém

Én konyhai robotgéppel dolgoztam. Beleszórtam a táljába a lisztet, cukrot és sót hozzáadtam, a vízben felolvasztottam az élesztőt, majd elindítottam a robotgépet kettes fokozaton és folyamatosan csorgattam hozzá a vizet. Néztem, mikor áll össze a tészta. Van, mikor kevesebbet vesz fel, van mikor többet. Ezután legalább 10 percig gyúrta a gép a tésztát. Icipicit előmelegítettem a sütőt, a tálat letakartam folpackkal, és a langyos sütőbe toltam kelni.

Egy óra múlva duplájára kelt. Ekkor elővettem, lisztezett munkafelületen szétnyomkodtam, megkentem kevés tepertőkrémmel, majd feltekertem egyik vékonyabb oldalától fogva. Kéztővel újra szétnyomkodtam, majd újra megkentem, és újra feltekertem. Mindezt addig, míg el nem fogyott a krém.  

Ezután a sütőkövemet megszórtam grízzel, arra helyeztem a kis cipót, újra betoltam a még mindig langyos sütőbe, és vártam, míg el nem kezdett kelni, majd rányitottam a gázt, 200 C-ra állítottam a hőfokot, és beállítottam az órát 30 percre. Kis szilikonformába vizet tettem, azt is mellé tettem. 

Kb fél óra kellett ennek a mennyiségnek, de ellenőrizzük a kenyeret, mert sütőtől is függ, meg ízléstől is, ki hogyan szereti. Én egy hústűvel ellenőriztem a készenlétét.

Szárazon jött ki úgy is, hogy zsíros krém van benne.

 Könnyedén benyomható és vissza is tér eredeti formájába:

És milyen finom!!!

Szilvalekváros csigák tepertőkrémes kelt tésztából

Már nagyon régóta vágytam erre a tepertős szilvalekváros sütire, de itt Olaszországban a tepertőt eleve kipréselik és úgymond chipset csinálnak belőle, amiben szinte semmi zsír nincs, tehát hiába darálnám, krém nem lenne belőle sosem. Meg kellett várnom, míg Magyarországról hozzám ért a jó kis magyar tepertőkrém. A receptet itt találtam, a sikeres hölgy receptjei már külföldön is nagy sikert aratnak. Bevallom, nálunk vagy szilvalekváros buktát vagy tepertős pogácsát csinál anyukám, a kettő ötvözésére még sosem gondoltunk. Ma begyúrtam a tésztát, és nem bántam meg. Azonban én szeretem, ha a kisült formák minden oldalukon ropogósak, és sültek, így nem buktát csináltam, amik összeérnek és több oldalukon foszlósak maradnak, hanem megmaradtam a jó öreg csigaformánál, ami nálam bevált már. Az íz a fontos, különben is.

Fenn vagyok a facebookon is: Klikk ide!

Hozzávalók:

1 csésze tej

1 csomag (7g) szárított élesztő vagy 1 kocka friss élesztő

3 és 1/4-ed csésze liszt

frissen őrölt bors bőven

1 evőkanál himalájai só

200 g tepertőkrém

8 evőkanál zsír, ami nekem az oldalasok kisűlt zsírja volt

1 evőkanál rum

3 tojás kissé felverve

1 teáskanál cukor

sütőben sült szilvalekvár anyukámtól

A tésztához a tej 1/4-ét megmelegítjük, beleszórjuk az élesztőt, egy kevés lisztet és 1 teáskanál cukrot, lefedjük folpackkal és hagyjuk felfutni.

Ezalatt a lisztet a robotgép táljába szitáljuk, hozzáaadjuk a sót, a rumaromát, beleőröljük a borsot, összekeverjük, majd a felfutott élesztős tejet beleöntjük, elkezdjük összedolgozni. Felmelegítjük a maradék tejet, és a tésztához adagoljuk. Belekanalazzuk a tepertőkrémet és a zsírt is, majd a kissé felvert tojásokat is.

Nagyon lágy tészta lesz belőle, ami elválik a tál falától.

Letakarjuk folpackkal és a duplájára kelesztjük. 

Ha ez megvan, lisztezett deszkán kinyújtjuk, és megkenjük a sűrű szilvalekvárral, majd feltekerjük és 4 centis szeletekre vágjuk, amiket aztán úgy, ahogy vannak, a sütőpapírral bélelt tepsire helyezzük. Ismét megkelesztjük. Miután elkezdenek nőni, mehetnek is a hideg sütőbe, sőt, még jobb, ha a második kelesztést már a hideg sütőben hajtjuk végre. Begyújtjuk a légkeveréses sütőt 175 fokra, az órát pedig 40 percre állítjuk. Nálam pont elég volt ez az idő, hogy megsüljenek, de ez persze sütőtől függ, ajánlatos ellenőrizni a kreációkat.

Lustaságomból adódóan én tojással sem kentem meg őket, hogy ezzel fényessé és ragyogóssá tegyem a csigákat, és mondhatom, nem ártott nekik.

:)

Bejön, nagyon szuper párosítás!

Időközben elkészültek bukta formában is, és a tésztán is változtattam, mégpedig minden mennyiséget lecsökkentettem a felére, kivétel a tepertőkrém adagját, viszont kihagytam belőle a zsírt, így sokkal jobban érezni a krémet. Nagyon szellős és nagyon kapós féle sütike ez!