Darjeelingos teatorta rengeteg mandulával

Igazi novemberi időjárásunk van, hiába a sok nyári gyümölcs, nem adja azt az érzést, mint fülledt kánikula idején, ezért kínálom ezt a teás süteményt a délutáni tea mellé. Mindenében van tea, mégpedig isteni finom Darjeeling tea, mely a Himalája finom levegőjéről jut hozzánk.

Mi is illene mellé, mint egy csésze darjeeling tea, én mégis a hársteára szavaztam. Miért? Éjjel, míg a recepten gondolkodtam, azt terveztem, hogy az általam begyűjtött hársvirágból készíteném az egész tortát, ám nagyon sajnáltam erre használni a kevés virágot, ami volt nekem, elvégre lesz idén tél is, amikoris jól fog jönni a köhögés ellen vagy nátha idején, míg a fekete tea gyűjteményünk nem akar fogyni. Kínálkozott hát a kiváló alkalom, hogy attól is megszabaduljak, a hársból készült teát pedig ihatom mellé és megtarthatom a hidegebb nyirkosabb napokra. Már csepereg is az eső...nem vártam hát ötig.

Hozzávalók:

a tésztához:

200 g amaretti kekszek

18 g teafű

60g vaj
(természetesen normál linzertészta is használható hozzá)

a töltelékhez:

4 tojás

120 g cukor

120 g darált mandula

2 citrom reszelt héja

240 g vaj

2 evőkanál teafű

Mint mondtam, teaként bármit használhatunk, az aznapi kedvencet is, de meg vagyok győződve róla, hogy tea nélkül is finom lenne a süti.

Az enyém azért olyan barnás, mert barnacukrot használtam hozzá. Fehér nem volt itthon. Abból még szebb lett volna!

A tésztához a vajat mikróban felolvasztjuk. A kekszeket a teafűvel ledaráljuk, majd összekeverjük a megolvasztott vajjal és sütőpapírral kibélelt tepsibe öntjük, kézzel eldolgozzuk, úgy, hogy pereme is legyen, és 180 C-ra előmelegített sütőbe toljuk 10 percre.

Gyönyörű a tészta, már nyersen is ínycsiklandó:

Ezalatt pont elkészül a töltelék, amihez a vajat felolvasztjuk, beletesszük a teafüvet, és hagyjuk ázni. Ezalatt a tojásokat a cukorral kézzel felverjük. Nem kell arra törekedni, hogy habos és fehér legyen, elég éppen kissé habosra keverni. Ekkor beleöntjük a leszűrt vajat, kissé felverjük azzal is, majd beledolgozzuk a reszelt mandulát. Készen is vagyunk. Ezt a tésztára öntjük és 25 percre visszatoljuk a sütőbe. Citromszeletekkel dekoráljuk.

Készen állunk a teaceremóniára.

 A megsült tortát rácson hagyjuk kihűlni, majd lecsúsztatjuk a tortapapírról és kínálhatjuk is. Az állaga egyszerre ropogós és puha, omlós.

Igazi élmény ízben és állagban! Bárkit levehetünk a lábáról ezzel a finomsággal!

Csokis almas torta amaretti darabokkal

Ma egy csokis almas tortat keszitettem, amaretti es etcsokidarabokkal. Izgalmas darab lett, az este pizzazni befutott vendegeim a felet be is nyomtak azonnal. Csak neztem, mert en nem voltam nagyon megelegedve vele. Az illatok nagyon jok, az iz sem rossz, valahogy az allag, ami nem tetszik. De ilyen sikeren felbuzdulva ugy dontottem, hogy megis megosztom. Lehet en voltam tul elfoglalt a palacsintaimmal, es erre a sutire nem aldoztam annyi energiat, mint amennyit erdemelt volna.

Lassuk, hogyan is keszult:

Hozzavalok:

3 egesz tojas

375 g rizsliszt

125 g etkezesi kemenyito

100 g kakaopor

125 ml tejszin

125 ml etolaj

1 nagyobb alma

20 darab amaretti 

100 g etcsokolade

2 csomag vaniliacukor

1 citrom

1 uvegcse mandulalikor (ha nincs, aroma is jo)

1 csipet so

1 csomag sutopor

A sutot elomelegitjuk 160 C°-ra. Az almat megtisztitjuk, apro kockakra vagjuk, a citrom hejat lereszeljuk, a levet pedig az almara ontjuk. Hasznalhatunk limoncellot (citromlikort) is. A tojasokat a cukorral es vanilias cukorral robotgepben habosra keverjuk, ezutan lassu fokozatra allitva folyamatosan hozzaadagoljuk a sutoporral elkevert lisztet, az etkezesi kemenyitot es a kakaot. Jol elkeverjuk. Hozzacsorgatjuk az olajat es a tejszin is, mikozben a gep mar kozepes fokozaton megy. Sozzuk, hozzaadjuk a mandulalikort vagy a mandulaaromat. Ezutan fakanallal hozzadolgozzuk az almat, a citromlevel egyutt. A csokit durva darabokra vagjuk, ezt is tesztahoz adjuk. 

Sutopapirral belelt kapcsos tepsibe ontjuk, a tetejere morzsoljuk a 20 db amaretti kekszeket, es az elomelegitett sutobe toljuk.

30 percig ezen a hofokon sutjuk, majd felvesszuk 180C°-ra a homersekletet, es ezen a hofokon kb 15-20 percig sutjuk tovabb.

A vegeredmeny?

Ropogos es omlos nagyon csokis suti, ami masnak nagyon izlik, az en magyar izlesemnek nem felel meg valahogy!

Holnap ket masik vendegen is letesztelem, aztan meglatom, en vagyok-e rosszul programozva.

Jo etvagyat hozza!

Csokis amarettis torta kenyermorzsabol

Ez a recept nagyon felizgatta a fantaziam, mert liszt helyett kenyermorzsa es az amarettik adjak meg a testesseget. Az amarettik, ezek a kis olasz legies kekszecskek a nagy kedvenceim, mert a mandula es a marcipan izere hasonlit izuk, es meg barackmagot is tartalmaznak, aminek a hasznossagarol mar bizonyara sokan hallottak. Allitolag B16 vitamint tartalmaz, ami egyes teoriak szerint a rakos megbetegedeseket is gyogyitja. En azt tudom rola, hogy a regota fennallo kohoges eseten, amire mar nem tudjuk, mit alkalmazzunk, eleg egy reggel ehgyomorra 5-ot elragcsalni, es a problema eltunik. Ez a makrobiotika szerint mukodik. Nyilvan ezek a kekszek nem oldjak meg a problemat, nekem megis nyugodtabb a lelkiismeretem, mikor ezeket ragcsalom nagy elvezettel, akkor is, ha en nem szenvedek kronikus kohogesben. A multkoraban en magam is elkeszitettem oket, hamozott mandula reszelekebol es tojasfeherjebol, am a barackmagok helyett, amik vagy nem kaphatok, vagy az aruk feler az arany araval, en hamozatlan orolt mandulat hasznaltam, es a vegeredmeny nagyon kielegito volt. A recept itt talalhato, konnyen elkeszithetoek otthon is, es nagy elegedettseggel fogjak a fogyasztoit eltolteni, ezt biztosithatom.
A mai receptet Barbara baratnomtol kaptam, amit ezuton is koszonok neki!
Izgalmas, imadom, mert nem szokvanyos. Nem kell hozza vaj, liszt, hanem kenyermorzsa, kekszmorzsa, ami, ha valaki nem tudja beszerezni az amarettiket, es elkesziteni sem akarja, helyettesitheti mas keksz daralt verziojaval is. Ezestben en hozzaadnek keves mandula aromat. Etcsoki, fozotejszin, csupa kulonleges hozzavalo egy tortahoz, melle pedig egy fantasztikus vegeredmeny.

Hozzavalok:

200 g cukor

3 tojas

200 g kenyermorzsa

200 g daralt amaretti (vagy mas) keksz

250 g fozotejszin

200 g csokolade darabokra vagva

1 csomag vanilia

1 csomag sutopor

Elkeszitesehez a tojast a cukorral habosra keverjuk, majd hozzaadjuk a tobbi hozzavalot is, es 180 fokos, elomelegitett sutoben kb 40 perc alatt keszre sutjuk. Nekem volt meg egy par gramm szeletelt mandulam, azt a tetejere szortam, hogy kihangsulyozzam az izet!

Nagyon gyors elkeszitesu edesseg es nagyon finom reggeli hozzavalo. 

Miutan megsult, racson hagyjuk kihulni, es nem csinalunk ugy, mint en szoktam, hogy nem gyozom kivarni, hogy kihuljon az eppen megkrealt finomsag. Ami meglepo, hogy a tetejet nezve az ember nem is gondolna, mennyire csokis. Es a meg langyos tortaszeletben kis csokilavak vannak, amik meg kivanatosabba teszik ezt a csodat. 

A teteje szep vilagos, a belseje meg...mintha a csoki olvasztva kerult volna bele, noha nem is.

Megeri kiprobalni!

Amaretto - Mandulás kekszecskék

Én megrögzött marcipánevő és imádó vagyok. Bármi, ami ehhez az édességhez kötődik, tetszik nekem, és nincs olyan hasfájás, ami megakadályozna abban, hogy magamba nyomjak még egy adagot. Arról álmodozom mindig, hogy valaki meglep egy jó nagy adag marcipánnal, és mindehhez különösebb alkalom sem kellene. Ezt szoktam kérni ajándékba, de csak nevetnek rajtam. Nem értik, hogy nekem valóban ez az álmom! Ma elkészítettem az olasz amarettiket, akkor is, ha az összetevők között szereplő barackmag már nem volt itthon, mert pár hete beleiktattam őket egy kakaós kekszbe (ami mellesleg istenien sikerült, és nem sokáig pihent a kekszestálban), hogy a mandulas ízek iránti vágyam kielegítésre kerüljön.

Büszke vagyok magamra. Ugyan nem olyan levegős, mint a bolti testvére, de az íze...az mindent visz.

Kötőanyagként csak egy tojásfehérje szolgál. A többi már csak mandula.

Összetevői:

1 tojásfehérje

2 evőkanál mandulalikőr vagy mandulaaroma

150 g őrölt hámozott mandula

30 g őrölt barackmag - ám ha nincs, hámozatlan mandula is jó őrölve

250 g porcukor

porcukor a díszitéshez

Az elkészítés a következőképpen zajlik:

a tojásfehérjét a mandulalikőrrel vagy az annak megfelelő mennyiségű mandulaaromával felverjük. A száraz hozzávalókat egy tálba mérjük, a közepébe mélyedést képezünk, ebbe helyezzük a felvert tojásfehérjét és szépen összedolgozzuk a tésztát. Ha túl lágy lenne, hozzáadhatunk még darált mandulát. Illetve ha nincs barackmagunk, emeljük kissé a mandulaaroma adagját.

A tésztából aztán kis gömböket formálunk, amit sütőpapírral bélelt tepsibe helyezünk

180 fokon 15-20 perc alatt készre sütjük őket. Addig, míg szép "napbarnítottak" és repedezettek nem lesznek. Rácson, de a tepsiben hagyjuk kihűlni őket. Csak akkor vegyük őket ki a tepsiből, ha mar kihűltek, egyébként eltörnek!

Ha lenne olyan ismerősöm, aki annyira szereti a marcipánt, mint én, ezt ajándékoznék neki!

Érdemes egy próbára, ha nem tudunk megmaradt tojásfehérjékkel mit kezdeni!
Kis csomagocskákban akár az ajándékokra vagy a fára is mehetnek, a szaloncukor helyett!

Csupaszbarackos crumble fagyival

Annyi csupaszbarack kapható most...szezonja van. Imádom, mert még édesen is elég roppanós. Vendégvárásra készülök, ezért gondoltam, nem csak friss gyümölccsel kínálom meg az érkezőket, hanem csinálok belőle valami finomat, izgalmasat, könnyűt. Így született meg ez a crumble, ami sok hozzáértést sem igényel.

Melegen tálaljuk, egy gomboc fagyival a tetején, ami szerintem leginkább vagy joghurt vagy vaniliafagyi kellene legyen. Még nem döntöttem el, mit választok. 

Hozzávalók:

1 kg csupaszbarack

4 evőkanál cukor

1 evőkanál vaj

fahéj

A tésztához 

180 g liszt

120 g hideg vaj

100 g cukor

100 g amaretti

A barackok elkészítésével kezdtem. A gyümölcsöt levágtam a magjáról és szeletekre vágtam. Egy lábasban felforrósítottam a vajat, és hozzáadtam a barackokat. Kicsit főztem őket, majd hozzáadtam a cukrot, és a fahéjat (én kis fahéjas mézet is) és így pirítottam tovább egy ideig fedő nélkül, majd fedővel, néha megkavargatva az egészet.

Nem kell puhára főzni őket, maradjanak azért egészben! Kb 5-7 perc az egész. A barackot ezutan levével együtt egy tortaformába öntöttem.

A tésztához a hozzávalókat az amarettik kivételével egy tálba szórtam, és elkezdtem összemorzsolgatni őket a kezemmel, mindaddig, míg nagyobb szemcséjű morzsákká nem váltak. Az amarettiket (amik mandulas kis kekszecskek - lásd fent fotót) egy zacskóba tettem, bekötöttem a száját és sikálóval "elvertem" őket, azaz azokat is morzsássá alakítottam. Ezt a tésztához adtam, jól átmorzsoltam még egyszer, és a barackokra szórtam, ügyelve arra, hogy mindenhol jól beborítsa a gyümölcsöt.

Előmelegített sütőben kb. 30 perc alatt ropogósra sütöttem. A színe szinte keveset változik. Ami történik, az az, hogy a barackok leve felfő, és kicsit egybeolvasztja az alsó és felső réteget. Mintha lekvár lenne. Az illatok leírhatatlanok, az íz még ennél is finomságosabb. 

Édes, mitagadas, de ezért hívják édességnek. Ezért csak sima tejszín izű fagyit vettem hozzá. 

Mennyei!!!!

Ropog a tészta, puha és mégis ropogós a gyümölcs, ízek kavalkádja, forrón, a hideg fagyival...leírhatatlan!!!

Egyszerű és mégis nagyszerű!

Sok sikert hozzá!

Elkészült időközben szőlővel is a crumble, és felfedeztem a kis amarettiket, amik nem mandulából hanem a barackmag mogyorójából készülnek, mégpedig 14%-ban vannak jelen az apró kis kekszecskékben!
Mivel a szőlőm nem magtalan volt, ezért azt csináltam, hogy a szemeket kettévágtam, forró vajban mézzel, fahéjjal és kevés cukorral megpuhítottam őket, majd ezután egy kiskanál segítségével kiszedtem minden olyan szemből a magvakat, amikben bennemaradtak, ugyanis a főzés során maguktól kijönnek. A szemeket szépen elrendeztem a tepsi alján, a gyümölcsök maradék ízes levét átszűrtem egy szűrőn, hogy véletlenül se legyen mag az édességben, majd a többi a fenti eljárás szerint történt. Elárulom, hogy maradt mag így is a süteményben, de olyan finomak és ropogósak voltak. Az a keserűsség, ami jellemzi őket, és ami sajátjuk nyersen, így megsülve már nem jellemző rájuk. Persze nem mondom, hogy hagyjuk benne szándékosan, de nem kell megijedni, ha mégis belekerülne egy-kettő!