Egészséges csokigolyók - mandula-dió-karamellizált fügekombó

Mikor begyúrtam a stollentésztát és nem akart dagadni, amiből már előfordult mostanság párszor, megijedtem, és arra gondoltam, kedves imádott férjem nem kap semmi édeset, pedig nagyon vágyott rája, a tettek mezejére kellett lépnem. Elmesélem, hogy történt: A múltkorában beígértem a kedvenc mákos-citrusos fonatot arra a vacsorára, amire meghívtam néhány barátot. Nagyon szűkösen állt rendelkezésemre idő, így előre kellett dolgoznom. Begyúrtam hát előző délután a tésztát, azt gondoltam estére megkel majd, akkor elkészítem a tekercset, hagyom kicsit újrakelni, majd míg megnézem az esti filmet, kisül, és mehetek az ágyba. Nem így történt. Nem tudom, mit rontottam el, de nem kelt a tészta. Tehát a tekerés helyett új tésztát gyúrtam, és azt döntöttem, hogy egész éjszaka kelhet, majd reggel tekerem, újra dagasztom egy félórás masszázs alatt, és mehet a sütőbe. Reggel szomorúan kellett tudomásul vennem, hogy nem történt meg a csoda azalkalommal sem. Másra nem volt ötletem, és időm sem, így cukrászdából vett tortát ettünk aznap este a vacsora alatt. Ő pedig szomorú volt, mert a fonatért rajong. Mikor bejelentettem, hogy stollent készülök sütni, nagyon happy volt. Úgy tűnik, hogy sikerült édesszájúvá változtatnom őt. Nos, mikor láttam, hogy a stollen is kezd cserbenhagyni, megijedtem. Be volt már a tudatalattija programozva, hogy munkából hazatérvén egy fantasztikus édesség várja, muszáj volt alternatíva után néznem. 

Könnyen és gyorsan elkészíthető valamire volt szükség. Mivel a nap a dió pucolásának és annak,  valamint a mandulának a megpirítására volt beprogramozva, csakis azokból állhatott össze az esti édesség. Nem akartam túlbonyolítani. 

Ledaráltam hát 100 g mandula/dió keveréket, további 50 grammot durvább darabokra vágtam, kevés narancslikőrrel meglocsoltam és annyi karamellizált fügelekvárral gyúrtam össze, amennyitől összeállt a massza. Ezt aztán kis golyókká transzformáltam, amiket egy tálcán a mélyhűtőben pihentettem, míg a 200 g étcsoki gőzfürdőben meg nem olvadt.

 Miután ez megtörtént, egy kiskanállal megfürdettem a csokiban a golyókat, majd sütőpapíron hagytam őket megdermedni. A maradék csokiból kis karikákat csurgattam sütőpapírra, amiknek a tetejére kézzel összemorzsolt diódarabokat szórtam, hogy legyen az is.

 

A csokitallérok pedig:

 

Ezután kiderült, hogy a stollen nem kel meg annyira, mint a kenyér (mindez éjfélkor, mikoris a férjem a munkából hazaért), tehát akkor neki is álltam még stollent sütni, ami hajnali 1 órakor már a konyhában illatozott, és másnap felvágásra is került. 

Diós ricottás tészta

Nem éppen tavaszi, és idényjellegű, de halott fáradtan értem ma haza a munkából és annyira korgott a gyomrom, hogy muszáj volt nagyon ügyesen és főleg gyorsan ehetőhöz és ízleteshez jutnom, anélkül, hogy a boltban barangoltam volna, hogy mit is ehetnék. Dió volt itthon, hála édesanyámnak, aki még ősszel feltankolt nekem pár kilót, illetve ricotta is. A kettőből lehet tésztaszószt gyártani? IGEN! Lehet nem mindenkinek ízlene, de nekem nagyon. 

Hozzávalók:

100 g tészta

60 g dió

3 evőkanál ricotta

reszelt parmezán bőven

só, bors, olivaolaj

A tésztának feltettem a vizet főni, közben a szósz hozzávalóit a késes aprítógépbe mértem, és elkezdtem összeturmixolni, annyi olajat öntve hozzá, amitől krémessé vált a massza. Miután a víz elkezdett főni, sóztam, beledobtam a tésztát, és a csomagoláson található idő alatt készre főztem. A tésztavízből egy keveset a szószhoz adtam, átturmixoltam, majd a leszűrt tésztára kanalaztam, átforgattam, frissen őrölt borssal és extra szűz olivaolajjal tálaltam.

Kevés olajban megpirított kenyérkockával gazdagítottam, hogy kicsit ropogós is legyen a krémes állag mellett.

 

Nagyon laktató volt, estig ki is bírom!

Dióhabos tortácskák diós-sós karamellával

Mostanában úgy tűnik, mindenből a nagyon telit szeretem. Nagyon narancsos, csupacsokis, triplán citromos, ez most dióval telített. Diós habos sült krém, majd diós sós karamella a tetején, és kész a csoda. Nem nagyon émelygősen édes azonban, és együtt az ízek nagyon harmonizálnak. A tésztához a mocaccino torta receptjét használtam, mert mint egyszer mondtam már, mikor linzertésztát készítek, több adagot begyúrok, és hűtőben tartom, hogy mikor újra kell valami, csak előkapjam. Ha már úgyis pihennie kell legalább 30 percet, azzal ne lopjam az időt. Most a kis formákra szavaztam, de ebből is lehet ám szeleteket vágni, és csak annyit fogyasztani, amihez épp kedvünk van. Vagy éppen egy nagy tortát készíteni, ha úgy tetszik.

Hozzávalók:

a tésztához:

50 g vaj

50 g cukor

1 tojás

csipet só

1/2 vaniliarúd kivájt magvai

2 g sütőpor

92 g simaliszt

8 g kakaópor (nem cukrozott)

a diós krémhez:

30 g dió

1 tojás sárgája

2 tojás fehérjéje

25 g porcukor

1 csipet só

a karamellhez:

250 g cukor

80 g dió

200 ml tejszín

20 g méz

A tésztához a vajat elkeverjük a cukorral, majd hozzáütjük a tojást, azzal is elkeverjük, ezalatt átszitáljuk a lisztet, a sütőport és a kakaót, belekeverjük a vanilia kivájt magvait, és a sót, a vajas masszához keverjük ezt is, majd folpackba csomagolva fél órán át pihentetjük a hűtőben.

A krémhez a darált diót elkeverjük a porcukorral és a tojás sárgájával. A tojások fehérjéjéből a csipet sóval kemény habot verünk, majd óvatosan a diós masszához keverjük.

A tésztát lisztezett felületen kinyújtjuk, a tortaformákat kivajazzuk, kilisztezzük, akkora karikákat vágunk ki a tésztából, amivel kitöltjük a formákat, úgy, hogy peremük is legyen, majd megtöltjük a diós krémmel mindegyiket, és 200 C-ra előmelegített sütőben 30 perc alatt készre sütjük, majd hagyjuk teljesen kihűlni őket.

A tortákban a hab megdagad szinte azonnal és szép barna színt is kap, ám a sütés végére szépen visszaesik, tehát elfér rajta a karamell is, nem kell megijedni.

A karamellhez a cukrot és a mézet egy nagy lábasba mérjük, és közepes lángon kevergetés nélkül addig melegítjük, míg szép barna színe nem lesz.

A tejszínt ezalatt egy másik lábasban felforrósítjuk, majd a megbarnult karamellhez öntjük és elkeverjük.

A diót durva darabokra vágjuk, majd a simára kevert karamellhez keverjük, ezzel feltöltjük a tortácskákat. Miután kihűltek, kínálhatjuk.

Fantasztikus ízvilág! Bátran fogjatok bele! 

Padlizsános diós lasagne ricottával

Nemtom ki hogy van vele, de én jobban rajongok a lasagne 50 árnyalatáért. A mai is különösen ízlik. Egyszerűen megvolt, és viszonylag gyorsan is. 

Hozzávalók:

Friss lasagne tészta

250 g ricotta

250 g paradicsomszósz

3 gömbölyű vagy 1+1/2 hosszúkás padlizsán

50 g dió

reszelt parmezán

extra szűz olivaolaj

só, bors

A padlizsánokat burgonyahámozóval meghámozzuk, majd fél centis szeletekre vágjuk nem hosszában, hanem keresztben. Ezeket aztán forró grillen átsütjük, épp addig, míg színt nem kapnak. Ezalatt egy lábasban felteszünk vizet főni, amiben aztán egyesével kicsit átfőzzük a lasagne lapokat, majd sütőpapíron hagyunk pihenni, míg fel nem használjuk. Én egy paradicsomkonzervet használtam, amit előzetesen nem főztem át, ahogy szoktam, tehát a la natur került az ételbe, emiatt sóznom és borsoznom kellett. Ha azonban általunk elkészített paradicsomos tésztaszószt használunk, ezt elhagyjuk. Ami fontos, a szósz hideg kell legyen.

A ricottát, ha nagyon száraz, vízzel fellazítjuk keveset. De épp csak pár kanállal. 

Egy sütőben is használható kerámiatálat kiolajozunk, egy lasagne lapot belefektetünk, erre rétegezzük a paradicsomot, ricottát, a grillezett padlizsánkarikákat, sózzuk, borsozzuk, rászórjuk a durvára vágott diót, reszelt parmezánt, és ezt a rétegezést addig folytatjuk, míg el nem fogynak a hozzávalók. Reszelt parmezánnal zárjuk a sort, majd 180 C-ra előmelegített sütőben 30 perc alatt készre sütjük. 

Zserbós tekercs

Természetesen a zserbóssága a töltelékben rejlik. Tegnap a "Bake off UK" nálunk legújabb epizódját néztem nyálcsorgatva, amiben épp a kelesztett tészták körül forogtak a témák, mikoris végre megvilágosodott előttem, hogy a kelt tésztás sütik ízlenek a legeslegeslegjobban. Nincs mit tenni. Mák, ricotta, savanykás, bármi jöhet, de a kelt tésztás verziókban való egyesítése ezen fentebb felsorolt néhány alkatrésznek a top nálam. Ha nem kellene órákig keleszteni, tölteni, újrakeleszteni, már tegnap este belefogtam volna a projectbe, ám így ma éjjel megálmodhattam, mi is mehetne bele. A napokban már a fejemben forogtak a zserbó és egy narancsos savanykás süti receptjei, de férjecském azt mondta, elege volt az édességekből. Nem azért, mert nem szereti őket, hanem mert attól fél, kihízzuk a ruhakészletünket. Persze ha nincs semmi, nyavalyog, tehát nem vettem komolyan. Ma éjjel tehát megvilágosodtam. Kelt tésztára vágytam, és a zserbó is számba volt véve, így született meg a kettő egyesítéséből a zserbós tekercs. A töltelék nálunk, édesanyám receptje szerint a házi baracklekvár, és a darált dió cukorral elkeverve. Ez pont belefér egy tekercsbe, és nyilván csigában is istenien megállná a helyét. De most tekercs kellett. Minden volt itthon, ma bele is fogtam a megvalósításába. A tészta receptje a jól bevált, egymilliószor alkalmazott recept. 

Hozzávalók:

250 g liszt

1 csomag száraz élesztő

100 g langyos tej

2 evőkanál méz

csipet só

40 g szobahőmérsékletű vaj

1 tojás

A töltelékhez:

baracklekvár

darált dió

kristálycukor

a tetejére olvasztott étcsokoládé

A tészta elkészítése mindig ugyanaz. A lisztet a robotgép táljába szitáljuk, hozzáadjuk a sót, a mézet. A tejet meglangyosítjuk, beleteszünk egy csipet cukrot, belemorzsoljuk az élesztőt, letakarjuk, és hagyjuk felfutni. Ha megtörtént, a lisztre öntjük. Én belemorzsolom ekkor már a vajat, beleütöm a tojást, és közepes fokozaton elkezdem összegyúrni a tésztát. Ha túl híg lenne a tészta, kevés liszttel javíthatunk rajta. A lényeg, a tészta el kell váljon a tál falától. Ez persze jó 10 perc után érvényes. Ezután a tálat letakarjuk folpackkal, és langyos helyen a duplájára kelesztjük a tésztát. 

Ezalatt az idő alatt ledarálunk egy jó marék diót, amit aztán elkeverünk ízlés szerinti mennyiségű cukorral.

A tésztát, miután megkelt, lisztezett deszkán téglalap alakúra nyújtjuk. Mint tegnap a programból kiderült, nem mindenkinek egyértelmű, milyen nagy kell legyen ez a téglalap. Volt aki 10 cm*40 cm-t nyújtott. Nos, 40*30 az kicsit közelebb van a valósághoz. A lényeg, amolyan 0,5 cm vastag kell legyen a tészta. Ezt aztán megkenjük a baracklekvárral, majd rászórjuk egyenletesen a cukros diót, a hosszabbik oldalánál fogva feltekerjük. Egy sütőtepsit kibélelünk sütőpapírral, és ráhelyezzük a rudat.

Hosszában a közepétől egyik irányban kettévágjuk, felfelé fordítjuk a krémes részt, és összefonjuk, majd a másik felét és kettévágjuk, azt is összefonjuk a töltelékes résszel felfelé, ezután koszorút formázunk belőle és langyos helyen újra kelesztjük.

A sütőt előmelegítjük 180 C-ra. A megkelt fonatot felvert tojással megkenjük, a forró sütőbe toljuk és kb 40 perc alatt készre sütjük.

Ha megsült, hagyjuk kihűlni, majd a csokit megolvasztjuk, és a fonatra csorgatjuk. Ha van kedvünk, pirított és felszeletelt dióval megszórjuk.

 

Csudajóóó!!! Már értem, miért is fájt erre a fogam!

Kávés diótorta

Készült a napokban mandulás brownie és máktorta muffinformában, de nem lettek annyira szépek, hogy ide felkerüljenek. Sikeresen elfogytak, és megint a sütő mellé kellett állnom, ha valamit tenni akartam kedvesem elé reggelente a gőzölgő kávé mellé. Édesanyámnak köszönhetően Magyarországi otthonlétemről több kiló dióval és mákkal tértem vissza, adódott a lehetőség tehát, hogy elkészítsem ezt a tortát, amire már régóta készültem. Olaszországban a kávé egy MUST, kevés az olyan ember, aki ne ezt inná reggelente. Bevallom, mikor hazamegyünk, ami miatt nagyon várom a visszatérésünket, az egy igazi jó fekete, amit az első határon inneni autópálya melletti bárban elfogyasztunk, bármennyit mutasson is az óra, legyen az éjjel vagy nappal. Sajnos a dió itt nagyon drága, ritkán szoktunk venni, de az én drágaságos édesanyám gondol rám, mikor magának is beszerez ebből az értékes gyümölcsből otthon. A régi lakásunk udvarára itt Olaszországban hullott bőven a szomszéd fájáról, amit a többi lakó otthagyott, én azonban állandóan jártam szedni, szárítani. Lett is belőle bőven, a régi szép időkben. Annyira, hogy én vittem belőle anyukámnak, igaz nem sokat, mert az olasz család összes tagjának kellett belőle adni. 

A mai torta, ami, mint mondtam már, nem a magyar szabályok szerinti torta, hisz nem töltött, csak egy sima ízes piskóta, dióban bővelkedik.

Hozzávalók:

200 g dió

200 g liszt

1 csomag sütőpor

150 g cukor

120 g vaj (szobahőmérsékletű)

2 nagy tojás

1 dl kávé

csipet só

A sütőt előmelegítjük 190 C-ra.

A  cukrot és a vajat robotgépben habosra keverjük. Kimérjük a lisztet, átszitáljuk a sütőporral együtt. A dió felét ledaráljuk, a másik felét durvára aprítjuk.

Amikor a cukros vaj elég homogénné vált, hozzáütjük a tojások sárgáját, és alaposan elkeverjük. A tojások fehérjéjéből a csipet sóval együtt kemény habot verünk. A vajas krémhez adagoljuk felváltva a ledarált diót és a lisztet, illetve a kávét.

Óvatos mozdulatokkal hozzákeverjük a kemény habot, sütőpapírral bélelt csatos tortaformába öntjük, elegyengetjük a tetejét és a durvára vágott diót egyenletesen rászórjuk.

Az előmelegített sütőbe toljuk és 30-35 perc alatt készre sütjük, vagy ahogy a tortába szúrt fogpiszkáló szárazon ki nem jön belőle.

A torta nagyon finom, levegős, ízletes, akár tortaalapnak is megállja a helyét.

Sok sikert hozzá!

Diós-citromos avokádókrém

Azt hiszem, hogy a mai napig nem ettem még sosem avokadót az életemben. Látni láttam már, de ízlelni még sosem sikerült. Aztán egy szép napon nem megajándékozott egy nagyon kedves barátnőm néhány kisebb példánnyal? Azt sem tudtam, mit kezdjek velük, de elfogadtam. Ez volt még karácsony előtt. Azóta már meg is barnultak kívülről, és elérkezett az idő, hogy feldolgozzam őket, mert bizony nem állnak el örök időkig ezek sem. De miképpen? Na, ilyenkor jön jól egy szakács férj a háznál - azt javasolta, csináljak belőle egy kenhető krémet, amit kenyérre, salátákhoz vagy halakhoz tudunk fogyasztani. Hogyan? Szakácséknál sokszor fontosak a pontos mértékek, de sokszor csak úgy hozzávetőlegesen adják át a mikénteket. Ez pont ilyen volt: "Tedd egy tálba, adj hozzá fűszereket, citromlevet, mert ha nem, megbarnul, olajat, és dolgozd össze. Kóstold meg, ha nem jó, módosítsd, ha jó, készen van." Köszönöm. Milyennek kell lennie, nem tudom, de ez a mai alkotás nekem ízlik.

Mértéket én sem fogok tudni mondani, mert hűen követtem emberem útmutatását, és ízlelgettem, mixeltem, majd ismét, míg el nem jutottam a végeredményhez, amivel elégedett voltam.

Ha már kenhető krém, kenyér is kell, de élesztő híján csak sütőporos elzászi zsemléket csináltam gyorsan, és alaposan belaktam belőle.

A krém hozzávalói:

2 kisebb avokádó

1 ek ghí vaj

2 ek extra szűz olivaolaj

só, bors, szárított rozmaring

fél citrom leve

5 gerezd dió (ha pörkölt, még jobb)

A hozzávalókat a mixer poharába mérjük, majd összeturmixoljuk. Ízlés szerint módosítunk az ízeken, és frissen sült kenyérrel fogyasztjuk.

Akár salátaöntethez is felhasználható.

Az avokádó bétakarotinban és többszörösen telítetlen zsírsavakban nagyon gazdag növény. Nem csak a konyhában használatos, tökéletes testápolásra is, nagyon finoman ápolja a bőrt. Recept egy másik bejegyzésben hamarosan. 

Datolyatortácskák mandulával, dióval és rengeteg csokival

A téli időszakban automatikus is megemelkedik a fontos ásványi anyagok utáni vágy, ami a szárított gyümölcsök fogyasztásában mutatkozik meg. Inteligens szervezetünk megemeli az ezen deliciák utáni igényünket, és azt vesszük észre, hogy esténként mandulát vagy diót majszolunk, elrágcsálva mellé egy-két datolyát, vagy aszalt szilvát, fügét. Nagyon kaloriadús dolgokról van szó, ugyanakkor nagyon egészségesekről is. Az étcsokoládé egy nagyon fontos magnézium forrás, a datolya azon túl, hogy az egyik legősibb gyümölcs , értékes tulajdonságokkal rendelkezik: tartalmaz B-vitamint, kalciumot, magnéziumot, foszfort, rezet, káliumot, cinket illetve vasat is. Tekintélyes mennyiségű kalcium és a magnézium tartalma miatt könnyedén juthat a szervezet ezen szükséges anyagokhoz. Étkezési rosttartalma szintén nem lebecsülendő. Nagymennyiségű ásványianyag tartalmának köszönhetően vértisztító hatású, de egyes vizsgálatok szerint jótékony hatása van a légzőszervekre is. Növényi hormontartalmának köszönhetően a változókor idején segíthet a hormonháztartás egyensúlyának megtartásában. Réz és kálium tartalma elősegíti a szervezet regenerációját. Magas cukortartalma miatt túlzott fogyasztása a cukorbetegek számára nem javasolt. A mandula fehérjét, egyszeresen telítetlen (olajsav) és többszörösen telítetlen zsírsavakat, olajat, szénhidrátokat és ásványi sókat (K, Ca, Mg, Fe, P) tartalmaz. A dió mint tudjuk, az agyhoz hasonló alakkal rendelkezik, ebből adódóan az agyműködést segíti. Ezen felül a friss dió, mogyoró és mandula elsődleges étrend-kiegészítő. A legutóbbi kutatások szerint zsírösszetételük, magnéziumtartalmuk és magas (5-6 %) rosttartalmuk jóvoltából ezen olajos magvak jótékony hatásúak a szív- és érrendszerre.

A mai édesség ezekből a csodálatos, a természet által számunkra felkínált magvakból épült fel. Hozzávalóként csak szárított gyümölcsök, étcsokoládé és 2 tojásfehérje szükségeltetett, a kenceficéhez kevés krémsajt. Lássuk hogyan. Azonnal hozzátenném, hogy akár torta is készülhet belőle, ha megduplázzuk a mennyiségeket, és az ünnepek alatt bátran kínálhatjuk a vendégeknek is, senki nem fog panaszkodni, sőőőt, repetázni fog belőle.

Hozzávalók:

6 kis kuglófformához:

2 tojásfehérke

60 g cukor

100 g étcsokoládé

50 g dió

37 g mandula

90 g datolya

kevés rumaroma

A bevonathoz:

100 g mascarpone/krémsajt

2 evőkanál tejföl

porcukor ízlés szerint

kevés rumaroma

esetleg kevés kakaópor, pirított mandula/dió a dekoráláshoz

A sütőt előmelegítjük 180 C-ra.

A tojások fehérjét habverővel keményedésig verjük, majd apránként adagolva hozzáadjuk a cukrot, és addig dolgoztatjuk a gépet, míg egy fényes habot nem kapunk (Ez tulajdonképpen a habcsók alapja is). Közben a datolyát, mandulát, diót és csokoládét apróra vágjuk, a kemény habhoz keverjük óvatos mozdulatokkal. 

A szilikonformákba kanalazzuk, majd a meleg sütőbe toljuk kb. 30 percre.

Kis színt kap a teteje, de nem kell agyonsütni.

Ha valaki duplaadagból tortát csinálna, akkor kivajazott csatos tortaformába egyengeti a krémet és kb. 40-45 perc alatt készre süti.

Hagyjuk teljesen kihűlni.

A bevonathoz a mascarponét a porcukorral és a tejföllel krémesre keverjük. A kihűlt torta tetejére kenjük, ha azonban, mint én, ezeknél az apróbb tortácskáknál maradtunk, körbekenjük őket, és kedvünk szerint dekoráljuk kakaóporral vagy szárított gyümölcsökkel. Hűtőben tároljuk tálalásig.

Ha ravaszok akarnánk lenni:

A megszokott hólabda helyett meglephetjük vele vendégeinket. Akár álcázhatjuk is a megszokott süteményt, ha a tetejére csokit kenünk, a sajtkrémmel bevont oldalát kókuszreszelékkel megszórjuk.

:)

Egyszerűen ellenállhatatlan!

Zöld dió befőtt

Nálam is elkészült az idén. Már bánom, hogy nem szóltam időben, de gyakorlott facebook olvasók is bizonyára látták a bejegyzést, melyben a zöld dió szedési idejére hívták fel a figyelmet és javasolták ezen befőtt elkészítését, ami kicsit macerás, de a végeredmény állítólag mindenkit kárpótol. Mi éppen a folyó partjára mentünk aznap a napi sétánkat letudni, aholis megláttam jó pár diófát. Be is gyűjtöttem egy nagy adagra valót, és elkezdtem a procedurát, ami összesen majdnem három hétig tart. Magára a végeredményre várnom kell még, mert állítólag az ízek karácsonyra lesznek teljesen készen, de meglehet, hogy az ősz folyamán már megkóstóljuk a készítményt.

A recept hozzávetőleges lesz, én nem mértem sem azt, hány kiló diót szedtem össze, így az ízesítés is szemre ment. Remélem nem rontottam el semmit, és mire oda kerülünk, hogy megbontunk egyet, gasztronómiai élvezetben lesz részünk. Ilyet még párom sem evett, és én sem, nagyon kíváncsi vagyok.

Hozzávalók:

zöld dió, amit június 24 előtt be kell gyűjteni 

(ekkor még nincs a kemény kérge kifejlődve)

fahéj

szegfűszeg

citromhéj

csillagánizs

kardamon

cukor

rum

Két héten keresztül a fűszerekre nem lesz szükségünk. 

A diókat villával megszurkáljuk. FIGYELEM, CSAKIS KESZTYŰBEN FOGJUNK EHHEZ A FELADATHOZ HOZZÁ!! Ha nem így tennénk, úgy járunk, mint én, úgy megfogta a dió a kezemet, hogy két hétig hiába síkáltam, dörzsöltem bármivel, nem múlt el a feketeség.

A diókat ekkor megmossuk, és egy nagy tálba halmozzunk, felöntjük annyi vízzel, ami ellepi, letakarjuk és sötét hűvös helyen tároljuk. Két héten keresztül minden nap lecseréljük alatta a vízet.

Ha letelt ez az idő, akkor átmossuk, és egy lábasba tesszük, felöntjük annyi tiszta vízzel ismét, ami ellepi, cukorral és a fűszerekkel ízesítjük. Én egy 5literes vödörnyi dióval rendelkeztem, ahhoz nem adtam 1 kiló cukrot, max felet.

Kevergetve felfőztem, majd hagytam a lábasban kihűlni. Másnap és harmadnap ismét felfőztem. Harmadnapra elkészítettem az üvegeket.

Harmadnap miután felforrt újra a szirupos dió, a diókat üvegbe szedtem, igyekezvén nem sok levet hozzászedni, minden üvegbe öntöttem kevés rumot, majd rászűrtem annyi szirupot, ami tökéletesen lefedte a diókat. Még forrón rátekertem az üvegekre a kupakokat, és fejjel lefelé száraz dunsztba tettem őket.

Másnap mehettek a polcra.

A végeredményre nagyon kíváncsi vagyok, de gondolom, hogy még állniuk kell a dióknak a rumos lében, és érniük kell.

Meglepően puha a dió, félve vágtam ketté egyet, de a kés nem ütközött semmiféle akadályba. Ígéretes!

Reteklevél-pestós tészta pörkölt dióval

MÁgnes volt az, aki nálam beindította az agymozgást, és felhívta a figyelmem a reteklevél nagyszerűségére. Nem kidobandó dolog, finom és egészséges, ráadásul van belőle bőven, ahol van retek is. Így is van. A súly növelése végett a piacon is ezzel együtt adják el a finom tavaszi retkeket. Mivel a múltkor vettem két csomaggal, ami kb 15 db kisméretű példányt jelent, elég mennyiség volt itthon egy finom és különleges pestóhoz.
Megállapítottam, hogy sokkal jobban ízlik, mint a hagyományos bazsalikomos fenyőmagvas verzió. És még olcsóbb is, hisz a levelekre mint melléktermékre gondolunk. 

A genovai pesto ugye friss bazsalikomlevelekből, fenyőmagból, fokhagymából és reszelt parmezánból készül, át kellett kicsit alakítanom a krém szerkezetét. A fenyőmagot pörkölt dióval helyettesítettem, a fejemben ettől állt össze a kép. Működött.

Fokhagyma, olaj és sajt ebbe is került.
Hogyan?

Hozzávalók:

2 csomag retek levele

4-5 szem dió megpörkölve

1 közepes cikk fokhagyma

1 marék reszelt parmezán

olivaolaj

bors

(só direkt nincs benne)

spaghetti

nagyszemű tengeri só

A leveleket szépen megtisztogattam, megmostam, megszárítottam és egy vizeskancsóba tettem. Beleszórtam a reszelt parmezánt, a diót, a megtisztított fokhagyma gerezdet, meglocsoltam olajjal (kb 2-3 evőkanálnyival) és őröltem rá borsot is bőven, majd botmixerrel pépesítettem.

Tésztának az ilyen szószokhoz mindig spaghettit választok, azon egyszerű oknál fogva, hogy nem szeretem, ha valami üreges formába belegyűlik a szósz. Erre rátapad, de nem kerül fölénybe.

Forrásban lévő sós vízben kifőztem a tésztát, két szedőkanálnyi vizet felfogtam, a többit leöntöttem a tésztáról, majd a szósszal együtt visszatettem a lábasba, hozzáadtam a vizből egy keveset - ezt látni kell, mennyi elég -, jól összeforgattam, majd reszelt parmezánnal és durvára vágott diódarabokkal tálaltam.

Az íze...végre megtaláltam a nekem való szószt. A genovai verziótól már rosszul vagyok, annak idején annyit ettem. Persze mindig vonz, de nagyon ritkán vetemedünk neki.

Ez viszont sokkal markánsabb, sokkal intenzívebb, sokkal egzotikusabb, a pörkölt dió pedig igazi korona az ízeken.

Azt hiszem, erre most nagyon büszke vagyok!

Pörkölt mandulás póréhagymás tészta

Az ötletet egy jó barátnőm adta. Kívánatossá vált a mandula miatt, ami aztán variálható dióval is.

Izgalmasnak hangzott, és most, hogy már a bendőmben van, mondhatom bátran, hogy az is volt!

Hozzávalók:

200 g tészta

1 nagyobb póréhagyma

100 g mandula vagy dió

kevés olaj

gomásió

kevés főzővíz

reszelt parmezán

A vizet feltesszük főzni, miután elkezd forrni, sózzuk, és beledobjuk a tésztát. A mandulát serpenyőben megpirítjuk, addig, míg el nem kezdenek pattogni. Megvárjuk, míg kihűl, azután mixerben ledaráljuk. A főzési idő alatt elkészítjük a feltétet: a póréhagymát megtisztítjuk, félbevágjuk, és felszeleteljük. Egy serpenyőben olajat forrósítunk, és megpirítjuk benne a hagymát amit gomásióval ízesítünk. Üvegesre fonnyasztjuk. Miután a tészta megfőtt, lyukas kanállal a hagymához szedjük, nem törődve azzal, ha főzővíz is kerül bele, elvégre muszáj az ízeket összedolgozni. Kb 3 szedőkanál vizet fog még felvenni, függően persze a tésztától, tehát nem öntsük ki a főzővizet. Ráöntjük a darált mandulát, ügyelve arra, hogy keveset megtartsunk a tálaláshoz. Azzal is összeforgatjuk, és reszelt parmezánnal illetve a megmaradt reszelt mandulával megszórva tálaljuk.

 

 Dióval is biztosan nagyon nyerő!

Kelt szivecskek dios es csokis toltelekkel

Maxnal lattam az otletet (eredeti recept) tole loptam. Nagyon tetszik. A szokasos tesztam keszitettem el, amibol a makos kalacsot is csinalom, most dios tolteleket allitottam ossze, ugy szemre, illetve felhasznaltam a csokis szivecskekbol maradt krem egy reszet is, ami igy par nap utan nagyon finom, kemeny de kenheto allagu imadnivalo kremes es csokis kremme alakult, amit szivesen fogok mas tortakhoz is hasznalni. Intenziv, nagyon kremes, nagyon finom.

A mostani sziveim receptje:

250 g liszt

100 g langyos tej

2 evokanal mez

1 csomag szaritott eleszto

1 csipet so

40 g puha vaj

1 tojas

a toltelekhez:

2 marek dio

2 evokanal barnacukor

keves tej

1 narancs heja

50 g etcsoki

A lisztet a robotgep taljaba merjuk, kis melyedest kepezunk a kozepebe, beleszorjuk az elesztot, felontjuk a langyos tejjel, es varunk, hogy kicsit felfusson. Ezutan hozzaadjuk a sot, a vajat es a tojast, es lagy tesztava gyurjuk, amit aztan a ketszeresere dagasztunk meleg helyen. 

A diotoltelekhez a megtisztitott diot a barnacukorral mixerben apritottam, keves forro tejjel felontottem, hozzareszeltem a csokit, amiket en alkottam csokiboszorkakka anno, es hozzareszeltem a narancs hejat is. Tolteleknek persze barmit hasznalhatunk. Makosat akartam, de annyi dios keszult, hogy ugy dontottem, ket megmaradt tesztaert nem allok neki maktolteleket kesziteni, ezert lettek csokisak. 

Miutan megkelt a teszta, kisse atgyurjuk, es 8 reszre osztjuk, aztan minden egyes reszt kis korokke sikalunk. Megkenjuk a kivant toltelekkel, ugyelve arra, hogy a szeleit ne kenjuk be, aztan feltekerjuk es felbehajtjuk oket, alaposan osszeragasztva a ket veget. Sutolapra helyezzuk, es a felbehajtott resznel eles kessel bevagjuk, es kinyitjuk oket. Keves tejjel lekenjuk a tetejuket, majd ismet megkelesztjuk oket. Ezutan a tepsit en hideg sutobe toltam, bekapcsoltam a sutot 170 C°-osra, es 35 perc alatt aranybarnara sutottem oket.

Igy keszulnek el az un. szivecskek, amirol kepes beszamolo van az eredeti receptben.

Nagyon aranyosak es nagyon szepek lettek, persze nem mint a Max altal keszitettek. Neki jobban benne van a kezeben, illetve lehet az o tesztareceptje alkalmasabb erre a feladatra.

Lassuk a kepeket:

Szuper finomak igy, ajanlom kiprobalasra. Persze sokkal hosszabb az elkeszitese, mint a kakaos csiganak, de megeri a faradozast!

Elkeszultek makos toltelekkel is, annyira jol sikerult a formazas is ezuttal, es olyan gyorsan elfogyott, hogy ket darabot tudtam lencsevegre kapni. A teszta fele teljes kiorlesu fele simalisztbol keszult, a makhoz pedig narancslekvart parositottam, nagyon fincsi lett. A formazasban is javultam, gyonyoru sziveket sikerult alkotnom!
A receptet mar par vendegem is elkerte! Juheeee!!!