Ugyan nem fozes, hanem sutes, de roppant izgalmas.
Mi nem vagyunk nagy almaevok, kepesek az almak megpuhulni, s kukaba kerulni, de nem esszuk oket. Lehet gyakorolni kellene. Gondolom sokan vannak meg igy, rajtunk kivul, foleg igy a tel vegen, amikorra is meguntak az alma ragcsalasat, s valami frissebbre vagynanak.
Az almatorta igy jutott eszembe. Nem volt szivem megvarni, hogy megromoljanak az almaink, az az egy kilo.
Az osszes itthon fellelheto recepteskonyvben (marpedig van itthon egy egesz falnyi) csak azt a verziot talaltam, amiben sima tesztat kell keverni, s a tetejet disziteni felszeletelt almakkal, vagy epp forditva, a suto aljara legyezoalakban almaszeleteket helyezni, egy elozoleg beleontott karamellre, s ra a piskota, s be a sutobe.
Nem tetszettek ezek a verziok, mar csak azert sem, mert olyan unalmasak. S ekkor jott parom a megmento otlettel. Egy nagyon regi szakacskonyveben, amit az etteremben tart, van egy kulonlegesen egyszeru recept, ami raadasul isteni fincsi is. Hazahozta a konyvet, en pedig megalkottam a tortat. Micsoda egyuttmukodes, nemde? Nezzuk tehat!
A hozzavalok:
200 g cukor
150 g liszt
fel pohar tej (kb 1 dl)
1 kg alma
egy csipet so
egy csipet eleszto
1 tojas
1 tojas sargaja
A tojast es tojassargajat a cukorral habosra keverjuk, majd hozzaadjuk a sot, az elesztot (akar sutopor is lehet), a tejet es a lisztet, s alacsony fokozaton kikeverjuk.
Kozben az almakat meghamozzuk, kimagozzuk, s apro kockakra vagjuk. A kikevert tesztaba kavarjuk, s elozoleg kivajazott, s kenyermorzsaval megszort tepsibe ontjuk.
Forro sutoben kb. 1 ora alatt aranybarnara sutjuk.
Forro sutoben kb. 1 ora alatt aranybarnara sutjuk.
Mennyei illat fog a lakasban keringeni, s az ize.....szavakkal nem lehet leirni!!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése