Torta Saint Tropez - Tropezienne - az Azur part kedvence

Hazaértünk a fantasztikus provanszi nyaralásunkból. Még mindig meleg van ott, napozni is tudtunk, valamint belekóstóltunk a finom francia konyhába, és fogyasztottunk is belőle bőven. Leginkább halételekre koncentráltunk, de volt fokhagymás hús is, illetve isteni finom libamáj, és édességek is. Amit semmiképpen nem akartam kihagyni, az az a Saint Tropezi édesség, melyet 1955-ben honosított meg Alexandre Micka a nagymamája által sokszor sütött torta alapján. A torta azóta az azur part egyik legfelkapottabb sütijévé nőtte ki magát. Megalkottam itthon, és pontosan olyan finom lett, mint a helyben elfogasztott társa, amit egy igen édes kis patisserie-ben vásároltunk Renoir városában, Cagnes sur Mer-ben. Mit mondjak a kirándulásról? Csodálatos és finom volt minden, de betyár drága. Ám egyszer élünk, nemigaz? Miért dolgozunk, ha nem azért, hogy élvezzük kicsit az életet?! Ez az édesség sem tartozik a legolcsóbb fajták közé, de megéri nekifeküdni, mert a végeredeményről a fő kóstolóim azt mondták, eddigi legjobb alkotásom. Hosszú a folyamat, én tegnap 5-kor fogtam neki, és ma délre lett belőle fogyasztható valami, de megérte.

A kovászhoz:

50 g liszt

4 g szárított élesztő

40 ml tej

a tésztához:

1 tojás

150 ml tej

180 g manitoba liszt

100 g 00 liszt

40 g cukor

4 g só

60 g vaj

a krémhez:

750 ml tej

1 vaniliarud

9 tojássárgája

225 g cukor

75 g liszt 00

10 g zselatinlap

csipet só

350 ml tejszín

20 g porcukor

a kenéshez 

1 tojásfehérje

cukor granella

Eljárás:

Először készítsük el a kovászt, amihez a lisztet és az élesztőt egy tálba szitáljuk, hozzáadjuk a tejet, gyors mozdulatokkal összedolgozzuk, letakarjuk folpackkal és egy órára langyos helyre tesszük, pl a sütőbe, amiben a világítást felkapcsoljuk.

Ezután a kovászt a robotgép táljába tesszük, a hozzáütjük a tojást, és a linzerkarral elkezdjük összedolgozni. Ezután hozzáöntjük a langyos tejet, és folyamatos kevergetés mellett hozzászitáljuk apránként a lisztet, a sót és a cukrot.

Miután minden hozzávaló egynemű masszává állt össze, kicseréljük a linzerkart a dagasztókarra és azzal dolgozzuk át a tésztát, hozzádaraboljuk a vajat, de mindig megvárjuk, hogy az előző darab vaj beledolgozódjon a tésztába, és csak így adjuk hozzá  a következő darabot.

Addig dolgozzuk a tésztát, míg a karhoz már nem ragad.

Ezután egy lisztezett tálba helyezzük a gombóccá formált tésztát, folpackkal letakarjuk, meleg helyen 2 órát kelesztjük, majd 12 órára a hűtőbe tesszük további kelesztésre.

A krémhez:

A vaniliarudat kettévágjuk és kivágjuk a magvait, amit aztán a rúddal együtt a meleg tejbe helyezünk fél órára.

Így hagyjuk kihűlni a tejet. A zselatinlapokat hideg vízbe áztatjuk. Eközben a tojások sárgáját a cukorral habosra felverjük. Hozzászitáljuk a lisztet. A vaniliarudat kivesszük a kihűlt tejből, amit aztán a tojásos mixhez öntünk, összekeverjük, majd feltesszük főzni, folyamatos kevergetés mellett, mindaddig míg be nem sűrűsödik, majd hozzákeverjük a kicsavart zselatinlapokat, alaposan elkeverjük, áttesszük egy tálba, letakarjuk folpackkal, hogy a felszínéhez érjen, és így hagyjuk kihűlni. Miután elérte a megfelelő hőmérsékletet, akkor hűtőbe helyezzük. Közben a tejszínt félkemény habbá verjük, hozzáadjuk a porcukrot és tovább verjük, míg teljesen kemény nem lesz. Ezt aztán a tojásos krémhez keverjük óvatos mozdulatokkal, majd újra lefedjük a folpackkal és visszatesszük a hűtőbe. 

A 12 óra letelte után elővesszük a megkelt tésztát a hűtőből, szobahőmérsékleten hagyjuk két órára, csak ezután kezdjük el dolgozni. Kör formára kell dolgozzuk, mégpedig 24 cm-es átmérőjűre. Mindezt egy sütőpapírra rajzoljuk, megfordítjuk, és arra helyezve a tésztát formázzuk a kívánt méretűre, ügyelve arra, hogy 3-4 cm magas legyen. 
Én ma a kis formákra szavaztam, 10 kisebb gombócot formáztam a tésztából, így mindig csak annyit töltök meg, amennyit éppen elfogyasztunk, mivel nem várunk vendégeket, mi kettőnknek ez így kényelmesebb, pratikusabb.
Letakarva még egy órát kelesztjük, majd ha letelt ez az idő is, akkor bekenjük a tojásfehérjével és megszórjuk bőven a cukor granellával. 

160 C-osra előmelegített sütőben 50 percig sütjük. Ha túl sötét lenne, takarjuk le egy alufoliával és így süssük tovább.

Amint lejárt a sütési idő, rácson hagyjuk teljesen kihűlni.

Ezut kettévágjuk és megtöltjük a krémmel, és készen is van.

 

Micsoda finomság!! Pedig milyen egyszerűnek is mondhatnánk, zsemle Chantilly krémmel, ami a cukrászkrém tejszínnel elkeverve, ami ebben az esetben attól lesz képes megtartani a zsemletető súlyát, hogy zselatint is teszünk bele. Ettől lesz alkalmas bármilyen tortát is gazdaggá és ellenállhatatlanná tenni. De ebben a formában egy kötetlen találkozást is nagyon fel tud dobni.