Kardamomos kakaós koszorú - hasznos infókkal a kardamomról

Ötletet innen merítettem, Mirella blogjáról, melyben ezt a kardamomos koszorút mutatta be. Nagyon régen, az első sütkérezős élményem egy finn diós koszorúhoz kötődik, melyben egy ehhez hasonló koszorút sütöttem, ahhoz azonban nem kardamom, hanem mézeskalács fűszerkeverék kellett, illetve feltekerés előtt durvára vágott diót is kellett rászórni a tésztára. Nagyon ízlett az egész családnak, és utána pár hétvégére mindig azt kellett csináljak. A kardamom az egyik összetevője a fűszerkeveréknek (gondolom), és van is itthon, ellentétben azzal a híres és kedvenc magyar mixszel. Még Balin vettük, egész darabokkal van tele a zacskó, gondoltam nem lesz nehéz porrá őrölni. Kalapácsot és egy sütőpapírt használtam. A szemeket a behajtott papírba tettem, jó nagyokat csaptam rájuk, és meglepődve tapasztaltam, hogy a nagy darabokból kisebb magok estek ki. Tehát a héjakat kidobtam, újra összefogtam a papírt, és kalapáccsal kicsiket mértem rá. A magok ugyan szétestek, de nem lett porszerű. Persze, hogy jobb lenne egy mozsár. De sedaj. A tésztába belekerült így, a töltelékhez más megoldást alkalmaztam. A vajat felolvasztottam, a darabokat beledobtam, kicsit megmelengettem, és míg a tészta kelt, hagytam a vajat megízesedni. De ne menjünk a dolgok elejébe. Lássuk a receptet:

Hozzávalók:

125 ml langyos tej

360 g finom liszt

1 csomag szárított élesztő

50 g cukor

45 g vaj

2 evőkanál ricotta

csipet só

1 tojás

1 tk őrölt kardamom

Töltelék:

100 g vaj

1 tk őrölt kardamom

80 g cukor

50 g kakaópor

A sót a dagasztótál aljára szórom. A lisztet rászitálom, beleszórom a cukrot és a kardamomot, rá az élesztőt, a langyos tejet ráöntöm, majd belemorzsolom a vajat és a ricottát, hozzáütöm a tojást. Elkezdem összedagasztani, és bő 10 percig dolgoztatom a gépet. Ezután a tálat folpackkal letakarom és a sütőbe tolom, amiben felkapcsolom a világítást. Hagyom kelni a tésztát. 

Miután megkelt, lisztezett munkafelületen kinyújtom.

A vajat, melyben a kelesztési idő alatt ázott a kardamom, a tésztára szűröm, elosztom a tésztán, megszórom a cukorral és a kakaóporral, feltekerem.

Az a bizonyos finn kalács úgy készült, hogy koszorú formát alkottam belőle, tepsibe tettem, majd bevágdostam felülről úgy, hogy alul egyben maradjon, majd széttologattam a szeleteket, azaz egyik a kör belseje felé ment, a másik a külseje felé, majd újból kelesztettem, és mikor megdagadt, úgy nézett ki, mintha fonva lenne. 

Én azonban most Mirella ötletét alkalmaztam, azaz ferdén felszeleteltem a tekercset, majd egy sütőpapírral bélelt tepsibe helyeztem a szeleteket virágformában, betöltve a formát, és így kelesztettem újra.

Miután megdagadtak, a 180 C-ra előmelegített sütőbe toltam, és aranybarnára sütöttem kb 35 perc alatt.

Én kenegetni nem szoktam a kelt tésztát, noha tudom, hogy szebbek, mosolygósabbak lennének, de a lustaság és az ecset hiánya megfoszt ettől az élménytől. Egyszerű lenne orvosolni a problémát, elég lenne egy szilikonecset, ám sokszor csak az ujjaimmal szoktam lekenni a dolgokat, ha mégis erőt veszek magamon. Ma azonban nem volt itthon több tojás, esik az eső, és ezért nem volt kedvem kiugrani, így még ez is elmaradt. Azt gondolom azonban, hogy nem lett rossz a rózsakoszorú.

Micsoda ízek. Ez a kardamom...igazán ínyenc dolog. Úgy tűnik nekem, hogy sokkal finomabb ezzel, mint a keverékkel. Bátran fogjon neki mindenki, aki megkívánja. Férjecském miután jóízűen elmajszolt egy szeletet, megkérdezte, milyen lekvár van benne. 

Hahahaha!!!

Sikerült meglepnem!

Az interneten olvasgatva ilyen infókat találtam a kardamomról, aminek több fajtája is létezik:

Ez a fűszer fogfájásra, megfázásra és gyomorfájdalmakra kiváló. Az ayurveda gyógyászat a vizeletkiválasztó szervek gyógyítására, köhögésre, aranyér betegségekre alkalmazza, míg a tradicionális kínai gyógyászat a gyomor betegségeinél és hasmenésnél alkalmazza szívesen.

A kardamomból készült gyógytea igazi varászszer megfázás esetén, azonnal megtisztítva a légutakat és ezzel együtt az influencával járó fáradtsággal is megküzd.

Indiában nagy szeretettel használják fogfájásra, vagy a fogyíny gyulladásaira, köhögésre és megfázásra, emésztési problémákra, vagy a gyulladt belekre.

Olybá tűnik, hogy hatásos ellenszer skorpió és kígyómarásra is.

A kardamomnak enyhén csípős, gyümölcsös íze van, azonban ne essünk túlzásokba a használatával a konyhában. Persze mindez személyre szabottan működik, azaz kinek mi a túlzás.

A gyógyteához egy teáskanálnyi kardamom magot öntsünk fel egy csésze forrásban lévő vízzel, 5 perc áztatás után szűrjük le. Mindezt fél órával az étkezések után fogyasztjuk, ha gyomor és bélbetegségekben szenvedünk.

Ha megfázáskor akarunk szabad légutakat, a kardamom illóolajból 4-5 cseppet teszünk egy tál forró vízbe, és azzal inhalálunk.

Használatával kapcsolatban kevés ellenjavallat van, az aszpirinnel nem áll jó barátságban, ha valaki ilyen kezelés alatt áll, térjen el ennek használatától.

A konyhában való alkalmazása:

Kiválóan alkalmazható első fogásokhoz és sült húsokhoz, de a legnyilvánvalóbb alkalmazása az édességek területén ismert, krémekben, csokis tortákban, kekszekben.

Ideális a teák és a kávé ízesítéséhez, a híres arab kávéban a qahwában annyira jelen van, hogy a kávé és kardamom aránya a kardamon javára billen. Úgy gondolják, és nyilván nem megalapozatlanul, hogy felfrissíti a vérkeringést ez az ital.

Ha rekonstruálni szeretnék ezt az ínyencséget otthonunkban, elég ha az őrölt kávéba keverünk két-három szem kardamom szemet, majd ha a kávé lefőtt, cukorral és tejszínhabbal tálaljuk a ízletes italt.

A fűszert leginkább Skandinában használják (lám Mirella receptje is Svédországból jön), az egyik onnan eredő finomság a Käffebrod, tipikus édesség, melyet kávéval kínálnak.

Használhatjuk likőrök készítéséhez, kiváló gyomorkeserű lesz belőle.

A többi pedig már csak fantáziánktól függ.