Hálát adok Trollanyunak, aki megtalálta a receptet, meg is csinálta, és meg is osztotta az internetes bloggercsaládjával, mert ez a süti - zsemle egyszerűen egy manna. Nem lehet szavakkal leírni, milyen finomság, milyen örömteli a készítése, és mennyi élvezet a fogyasztása. Megint ismételhetném magam, hogy ebből többször kerül az asztalra, de azt hiszem, ezesetben valóban igaz, ami igaz, hogy ez nem utoljára van a reggelizőasztalon. Ettől nagyobb gyönyörűség számomra csak a sült cheesecake lehet. :) Persze ez sem igaz, mert van még jó pár, ami megunhatatlan.
Ez az a nagyszerűség, aminek az egyszerűsége adja meg a lelkét. Mert ha a babrás elkészítést nem számolom, roppant könnyen elkészíthető vajas piskótáról van szó, amire kerül ez a kávés bevonat, ami miután megsült, roppan, és ízorgiával tölti meg a fogyasztó minden érzékszervét. Ennek örül igazán az én párom, aki a nagyon édes dolgokért nem rajong, viszont reggelire inkább édesbe hajló, semmint sós dolgokat kíván.
Ez az a nagyszerűség, aminek az egyszerűsége adja meg a lelkét. Mert ha a babrás elkészítést nem számolom, roppant könnyen elkészíthető vajas piskótáról van szó, amire kerül ez a kávés bevonat, ami miután megsült, roppan, és ízorgiával tölti meg a fogyasztó minden érzékszervét. Ennek örül igazán az én párom, aki a nagyon édes dolgokért nem rajong, viszont reggelire inkább édesbe hajló, semmint sós dolgokat kíván.
Trollanyu tangzhong techinkával készítette őket, ebben a receptben, míg az eredeti az egy egyszerű kelesztéssel készült, így!
Én ezt az irányvonalat követtem.
Lefordítom tehát az eredeti megoldást, én megbízhatónak és megvalósíthatónak tartom. Meg aztán a lustaság...ha az nem volna...de van, szal nem haragszol meg Trollanyu, igaz?
A hozzávalók:
a tésztához
500 g liszt
80 g cukor
9 g só
20 g tejpor (én nem tettem bele, opcionális volt)
10 g szárított élesztő
60 g vaj
280 ml víz
1 tojás
a bevonathoz:
200 g vaj
150 g porcukor
3 tojás
200 g liszt
1 evőkanál kávélikőr (elhagyható)
3 kávéskanál espresso kávé (vagy 1 ek instant kávépor 2 ek vízzel elkeverve)
tölteléknek
100 g vaj 16-18 darabba vágva
A tésztához a száraz hozzávalókat a robotgép táljába mérjük, majd a tojással elkevert vizet folyamatosan adagolva lassú fokozaton gyúrni kezdjük, ezután hozzáádjuk a puha vajat is, és puha, lágy tésztát gyúrunk. Liszttel megszórjuk és lefedve a duplájára dagasztjuk.
Ezután lisztezett felületen átgyúrjuk, 16-18 egyenlő darabra vágjuk, mindegyik darabból kis kört nyújtogatunk a kezünkkel, és egy kis darab vajat a közepébe helyezünk, becsomagoljuk, kis zsemlékké formázzuk őket. Ezután újra a duplájára kelesztjük. Ezalatt elkészítjük a tetejére a krémet:
A puha vajat a porcukorral kézi habverővel krémesre keverjük, egyenként hozzádolgozzuk a tojásokat, majd a lisztet hozzászitáljuk, alacsony fokozaton átdolgozzuk, majd a kávélikőrrel és kávéval ízesítjük. Tortazsákba szedjük és kicsit pihentetjük, majd ha a zsemlék megdagadtak, a tetejüket csigaformában bevonjuk a krémmel, és 210 C°-osra melegített sütőben kb 15-20 perc alatt aranybarnára sütjük.
Valóban ropog a réteg a tetején!
A belseje pedig olyan, mint gyerekkorunk vajas zsemléi! Egyszerűen mesés!!!
Ha esetleg megmaradna másnapra, vagy további napokra, akkor fogyasztásuk előtt javaslom, hogy grillben vagy a kenyérpirító rácsán melegítsük fel őket kissé, hogy a vaj megpuhuljon a tésztában, és újra puhává váljanak, míg a réteg rajta roppanóssá!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése