hétfő, december 21, 2015

Vadgesztenyepor és hasznos infók a gesztenyéről

Már régóta vágytam arra, hogy megvalósítsam azt az álmom, hogy a testemet csakis természetes kozmetikumokkal ápoljam. Elértem a célom. Mosakodásra egy mágikus kesztyűt használok, amihez nem kell szappan, csodálatosan ledörzsöli az elhalt hámsejteket és a piszkot is, a testemet csakis 100%-os illóolajokkal illatosított növényi olajakkal ápolom, a hajamra az aleppoi szappan bizonyult a leghatásosabbnak, a fényvédelemre viszont eddig nem volt igazán hatásos szerem, hacsak nem az, hogy mindössze két órát töltök a napon, azt is reggel 9-10 között és este 17 után. Nyaraláskor azonban ez nem maradhat így, főleg ha meleg és napos helyen töltjük a vakációt, vagy ha csak itt Olaszországban is szükségünk van kicsit több időt a napon tölteni, muszáj védelmet biztosítanunk bőrünknek. Ehhez pedig nem kell más, mint dióolaj, amit boltban szereztem be, és ez a bizonyos vadgesztenyepor.

A vadgesztenye:
Ősszel kipróbáltam a ruhák mosására is a vadgesztenyét, és nagyszerűen működik, annyira kell odafigyelni, hogy fehér ruhák mosásához a barna héját le kell vágjuk, mert megfoghatja a ruhákat, ha azonban sötétek mosására akarjuk használni, akkor maradhat is, mert tökéletesen eltávolítja a zsíros foltokat, és a szennyeződéseket.
Emiatt kértem meg egy ismerőst, akinek a kertjében van egy csodálatos fa, ami óriási gesztenyéket terem, hogy egy zsákkal tegyen el számomra. Meg is tette. A garázs padlózatán száradtak ki, és várják a felhasználatukat. A tavaly testvéreméktől kapott könyvben számos recept alapanyagaként sorolják fel, egészben, vagy por formájában. Amit a könyv ír a növényről, az mindenkit meg fog győzni.



"A vadgesztenye a mi hazai mosódiónk, ami szintén tartalmaz szennyoldó anyagokat, szaponinokat. A vadgesztenye helyettesíti a szappant, kiválóan tisztít, sőt, minőségében még felül is múlja a mosódiót. Hazai, ingyen gyűjthető a természetben, és nem marad utána ökológia lábnyom. Míg a mosódió inkább színes ruhák mosására alkalmas, addig a vadgesztenye a fehérneműk lugozására is, ha sötét héját lehántjuk. A vadgesztenyének a hatóanyagai is figyelemre méltóak: szaponinokat, flavonoidokat, illóolajokat, B- és C-vitamint, valamint ásványi anyagokat tartalmaz. Egyik különlegessége a fluoreszkáló eszcin, amely megszűri az UV-sugarakat, és gyulladásgátló tulajdonásokkal bír. A vedgesztenyének fehérítő hatása is van. Külsőleg alkalmazva serkenti a vérkeringést, erősíti a vénákat, gyógyítja a sebeket, enyhíti a viszketést, megnyugtatja a bőrt, és általában érzékeny bőrűek is gond nélkül használhatják. 
- Ahhoz, hogy legyen nekünk is ilyen hasznos hozzávalónk otthon, ősszel gyűjtsük be a friss vadgesztenyét és aprítsuk fel vagy kalapáccsal törtjük össze. 
- Következő lépésként egészben vagy a héját és magot különválasztva dolgozhatjuk fel a vadgesztenyét. A fehér magokat kézzel vagy egy késsel vágjuk ki óvatosan a héjukból.
- A fehér magokból tiszta fehér bőrápoló készítményeket, páldául bőrtejet, szappant, bőrkrémet, sampont, fehérítő mosószert készíthetünk. Az egész gesztenyéből vagy csak a külső barna héjából színes lugot kapunk, amely szintén alkalmas bőrápolásra és színes ruhák mosására.
- A magokat mozsárban vagy turmixgépben zúzzuk (őröljük) porrá, és egy újságpapírral kibélelt tepsin terítsük szét.
- Többször átforgatva 3-4 napig szárítsuk a levegőn.
- Amikor a por kiszáradt, töltsük üvegekbe és tegyük el."


A napolaj receptje később, majd nyár közeledtével kerítünk sort!

szombat, december 19, 2015

Hajdinalisztes mogyorós linzertorta fahéjas szilvalekvárral töltve

Alternatív megoldást kerestem a hagyományos linzertésztára. Kókusz- és tönkölylisztes verzióm már van, de ha teljesen gluténmentes verziót akarnék, az nem jó, mert a tönköly nem gluténmentes. Ebben a linzerben nincs az, van viszont  ghee vaj, ami, mint kiderült, nem tartalmaz laktózt, de tejszármazék.
Ha valakinek tehát csak a laktóztól kell tartózkodnia, akkor minden tekintetben tiszteli a glutén és laktózmentes diéta kitételeit. A végeremény egy nagyon omlós és nagyon izgalmas ízvilágú sütike, amit anyukám fahéjas, sütőben sült szilvalekvárja tesz különlegessé. A reggelik kiváló hozzávalója lesz a tea vagy a kávé mellé!


Hozzávalók:
200 g hajdinaliszt
100 g rizsliszt
80 g mogyoró
150 g ghee vaj
150 g barnacukor/kókuszvirágcukor
2 tojás
1 csomag sütőpor / 1 teáskanál szódabikarbóna
fahéjas szilvalekvár

A mogyorót ledaráljuk, majd a hajdinaliszttel és a vajjal együtt a robotgép táljába mérjük és elkezdjük összedolgozni. Ezután hozzáadjuk a cukrot, a rizslisztet, a sütőport és a két tojást és egy linzertészta sűrűségű tésztává dolgozzuk. Mint minden rendes linzertésztát, ezt is folpackba csomagoljuk, majd legalább 1 órára a hűtőbe tesszük pihenni. Miután az 1 óra letelt, bekapcsoljuk a sütőt, előmelegítjük 185 C-ra.
A tésztát sütőpapíron kisíkáljuk, olyan méretűre, mint a tortaformánk, és azon felül még maradjon kevés a rácsozatra is. Sütőpapírostúl a formába helyezzük a tésztát, megszurkáljuk villával, a lekvárt 1 centi vastagon rásimítjuk, majd a megmaradt tésztából csíkokat formázunk a tetejére, rács formában.
Az előmelegített sütőben 35 perc alatt készre sütjük.
A formában hagyjuk kihűlni, majd tálra rakjuk, és kínáljuk.





szerda, december 09, 2015

Mogyorós hajdinakekszek tojás nélkül + mogyorókrém

Nagyon finom hétvégét akartam. Több recept is keringett a fejemben, végül a piacon fellelhető nyersanyagok függvényében ismét (immár sokadszorra) narancstorta készült, de hogy más is legyen, ne csak a megszokott, a mogyorót is felhasználtam, mégpedig egy tojásnélküli hajdinalisztes kekszhez. Érdekes recept, amit alapként felhasználtam, aholis mandulával dolgozott a cukrászhölgy, én a mandulát a tortába kavartam bele. A mogyoró most azonban teljesen megőrjít. Nagyon szeretem, és ez most a legújabb szerelmem.
Csináltam vegán mogyorókrémet, négy hozzávalóból, azzal tettem egybe két-két kekszet, de magában is csodálatosak, nem kell semmi hozzájuk. Mint tudjuk, a hajdina és hajdinaliszt ilyenkor télen nagyon kiváló eledel, mert melegíti a testet, valamint a hideg miatt kissé lassabbá váló emésztésnek is jót tesz. Érdemes ilyen időben gondolni rá!

Hozzávalók:
100 g törökmogyoró
100 g barnacukor vagy kókuszvirágcukor
40 g ghee vaj
40 g olivaolaj/kókuszolaj
200 g hajdinaliszt
fél vaniliarúd magjai
1/2 teáskanál sütőpor vagy szódabikarbona
1/2 citrom/bergamott héja és leve
víz

Találtam bergamottot a piacon, nálam a citrom helyett az került bele. Naaaagyon finomságos. A régóta fennálló szerelmem a bergamott felé még jobban megerősödött. 

A mogyorót a cukorral együtt a késes aprítógépben ledaráljuk. Ezután hozzáadjuk a vajat és az olajat, tovább őröljük, majd hozzáadjuk a sót, a vanilia magjait, a citrom/bergamott héjat és levét, tovább dolgoztatjuk a gépet, majd az egész krémet, ami mellesleg naaaagyon finom így is, egy tálba átkanalazzuk, majd kézzel hozzákavarjuk a lisztet. Ha nagyon száraz lenne a tészta, akkor hozzáadunk kevés vizet. Mindig csak annyit, míg egy lágy tésztát nem kapunk. (Lágy, de nem lesz olyan, mint a linzertészta, kicsit morzsás marad)
Ezt aztán folpackba csomagoljuk és a hűtőbe tesszük pihentetni. Egy óra után, vagy több után, két sütőpapír között fél centi vastagra kinyújtjuk, majd kiszaggatjuk a kivánt formákra, amiket aztán sütőpapírral bélelt tepsire rakosgatjuk. 
Ezt ajánlatos ismét pihentetni kicsit a hűtőben. Ezután 160 C-ra előmelegített sütőben 18 perc alatt készre sütjük őket.
A tepsiben hagyjuk kihűlni a kekszeket, majd fogyaszthatóak is. Nagyon gyorsan elfogynak, de ha mégsem tennék, akkor egy zárt dobozban elállnak 10-15 napig.
Ha akarjuk, nutellával kettőt kettőt összeragaszthatunk.

Az én mogyorókrémem a következőképpen készült:
A mogyorót 150 C-os sütőben 10-12 perc alatt megmelegítettem, majd késes aprítógépben addig őröltem, míg krémessé nem vált. Ez beletelik kis időbe, és néha le kell kaparni a lágyuló krémet a tál faláról.
Ezután kevés sóval ízesítettem, majd annyi barna- vagy kókuszvirágcukorral és olvasztott csokival turmixoljuk össze, amennyi az általunk kiválónak minősített ízélményt biztosítja. Ehhez az kell, hogy apránként adagoljuk hozzá egyiket és másikat is. Kész is!









szombat, december 05, 2015

Afrikai tejtorta

Ezt az oldalt mentettem el a kedvencek közé már jó régen, mikor megjelent, azaz 2014. március 18-án, vagyis másfél éve. Most el is jött az ideje, hogy megsüssem. De csak azért, mert a múltkor vettem egy liter tejet, és nem fogy, mert elvileg kiiktattuk az étrendből. Erre most? Még tejszínt is vettem hozzá, csak hogy megsülhessen ez a torta. A tej a stollenhez kellett, azt gondoltam, elfogy az még a granolával is, de mint kiderült, a nyers tej íze már nem tetszik. Mióta nem esszük, azaz augusztus 28 óta, azóta az íze is idegenné vált. A doktornéni azt mondta, nem tesz jót az emésztésünknek, és egy időre ki kell iktassuk az étrendünkből. Ez az idő nem tudom, letelt-e már, azt tudom, hogy egy hónap nem volt elég, mert szeptember végén, mikor vacsorára voltunk hivatalosak egy baráthoz, sült tejszínt kínált fel édesség gyanánt, és meghajtott. Most próbát teszek erre a tortára. Ha jól gondolom, hasonló lesz a végeredmény, ami a tölteléket illeti, viszont itt van egy ropogós kéreg is, ráadásul kevés mandulával dúsítva. Vonzóóó.


Hozzávalók:
a tésztához
115 g ghee vaj
225 g liszt
csipet só
2 evőkanál barnacukor
2 evőkanál darált mandula (elhagyható)
1 tojás
esetleg kevés víz

a krémhez
800 ml tej
200 ml tejszín
125 ml krémlikőr
1 vaníliarúd/csipet tonkabab
3 tojás
70 g liszt
20 g kukoricakeményítő
200 g kristálycukor
csipet só
kakaópor a tetejére

Egy linzertésztáról van szó, eljárás nagyon egyszerű. A tészta hozzávalóit csak össze kell gyúrjuk, majd folpackba csomagolva fél órára a hűtőbe tesszük. Ha túl száraz lenne, kevés vízzel segítünk rajta.
A tejet, a tejszínt és a likőrt egy lábasba mérjük, kissé felmelegítjük, belekaparjuk a vanilia magjait vagy a tonkababból reszelünk belőle keveset.
Ha intenzívebb ízre vágyunk, vágjunk a tejbe kevés citrom- vagy narancshéjat (kezeletlen legyen a gyümölcs) vagy tegyünk bele pár szem kávébabot, lefedjük, és hagyjuk állni.
Miután a tészta pihenőideje letelt, lisztezett felületen kör formára kinyújtjuk, egy kapcsos tortaformát kibélelünk úgy vele, hogy elég magas pereme is legyen, villával megszurkáljuk, majd sütőpapírral kibéleljük, rizzsel vagy babbal töltjük, 200 C-ra előmelegített sütőben 15 perc alatt elősütjük, majd visszavesszük a sütő hőmérsékletét 160 C-ra.
Míg a torta sül, elkészítjük a krémet is. A tejszínes tejet leszűrjük. A tojást a cukorral habosra keverjük (kézzel, nem habverővel), belekavarjuk a sót, a lisztet és keményítőt, csomómentesre keverjük, a tejből keveset hozzákeverünk, majd hozzáadjuk az összes tejet, visszaöntjük az egészet a lábasba, és elkezdjük közepes lángon főzni a krémet, miközben folyamatosan kevergetjük a kézi habverővel.
Addig főzzük, míg sűrű pudingállagot nem kapunk.
Ezt az elősütött tortatésztába öntjük, és visszatesszük a sütőbe 30-35 percre.
Csak addig töltjük a krémet a formába, ameddig a tészta pereme ér. A krém meg fog emelkedni sütés közben, de aggodalomra semmi ok.
Miután kihűlt, a krém visszasüllyed a perem alá.
Nagyon finomságos tortánk lesz, amit ebben az időszakban a hűtőben kell tartani.
Hidegen megszórjuk fahéjas porcukorral, vagy kakaóval és tálaljuk.







szerda, december 02, 2015

Pálinkában sült camamber sajt póréhagymával

Semmi különös, csak egy sajt sülve
Kis kerámialábas aljára kevés olivaolajat öntöttem, rávágtam egy póréhagymát, amit előzőleg félbevágtam hosszában, folyó víz alatt megmostam, majd ráhelyeztem a sajtot, amit megszurkáltam egy késsel, majd meglocsoltam kevés pálinkával, megszórtam frissen szedett, és megmosott rozzmaringgal, borsoztam, és kevés aszalt paradicsommal dekoráltam. Egy sütőpapírt megvizeztem, azzal takartam le a tálat, majd a forró 180 C-os sütőbe toltam kb 20-25 percre, végül a papírt eltávolítottam, és így is pirítottam kissé.

Kétszerre fogyasztottam el!