Rumos mandulás csiga

A kakaós csiga az egyik kedvencem a túrós batyu mellett, ja és anyukám diós beiglije mellett. Sokszor készült nálam, sokszor magyar barátaim segítségével, sőőőt, nekik köszönhetem, hogy elkezdtem sütni itthon. Az első próbálkozásaim a kelt tésztával és a blogírással kapcsolatosan is ehhez a sütihez kapcsolódnak.

Azóta már többször kelesztettem, többféle csigát elkészítettem, ez a mostani azonban különleges, ízletes, gyors, vajas, és nagyon rövid életű. Az utolsó kettő a fotón látható. Ebben a verzióban bármilyen bogyóból elkészíthető. Nálam most mandulás lett, mert azt találtam akcióban, de lehet mogyorós, kesudiós, pisztáciás, vegyes, és természetesen diós is, biztosan léteznek már ilyen verziók, nekem azonban még új volt ez a változat.

A tésztája annyira ízlik, nagyon finom, nagyon puha, hogy valószínű ezt fogom máskor is alkalmazni. A formáim nem annyira szépek, de mint mondtam már párszor, mi a jóságot jobban szeretjük, mint a szépséget. Akár rózsát is lehet belőle sütni, ha valaki körtepsibe helyezi őket, kisebb távolságra, és egybekelnek a második kelesztés és a sütés során. Én azonban szeretem a ropogós széleit, sőt, szinte azt szeretem a legjobban. Nálam a design másra korlátozódik.

Lássuk akkor, hogyan is készülnek:

Hozzávalók:

400 g liszt

30 g szárított élesztő

100 g vaj

30 g kristálycukor

2 tojás

1 tojássárgája

1 csomag vaniliáscukor

a töltelékhez:

200 g darált mandula (vagy kedvenc bogyónk)

100 g cukor

1-2 tojás

3-4 evőkanál rum

50 g mazsola

citrom

A tésztához előbb kevés kovászt késztünk: 100 g lisztet elkeverünk a kevés langyos vízben feloldott élesztővel, majd hagyjuk a duplájára dagadni.

A maradék lisztet tálba szitáljuk, beleszórjuk a  cukrot, a vaniliát, hozzáütjük a tojásokat, a felolvasztott vajat, és a megdagadt élesztős liszttel elkezdjük összedagasztani és kb 8 percig hagyjuk a dagasztógépet dolgozni. Ezután letakarjuk egy konyharuhával és hagyjuk megdagadni.

A töltelékhez a hozzávalókat összekeverjük, majd ha a tészta megkelt, lisztezett deszkán téglalap formájúra sikáljuk, megkenjük ezzel a mandulás töltelékkel, feltekerjük, majd két centi vastag szeletekre vágjuk, amiket aztán sütőpapírral bélelt tepsire rakosgatunk.

Ismét hagyjuk kelni keveset. Ezalatt a sütőt előmelegítjük 170 C-ra, majd a megkelt csigákat, amiket megkenhetünk egy elvert tojássárgájával, hogy ragyogósak legyenek, kb 40 perc alatt készre sütjük.

 

Almás répatorta

Csak egy kis répatorta, és abból is egy nem nagyon tömény verziójú. Csak úgy, mert bornyús idő van.

Hozzávalók:

3 tojás

100 g cukor

80 g mandulaliszt (reszelt mandula)

100 g alma

50 g répa

25 g liszt

30g étkezési keményítő

20 g rum

vaj

marcipán a tetejére

Az megtisztított almát vékony szeletekre, majd vékony csíkokra vágjuk, majd a rumba áztatjuk. A tojásokat és a cukrot robotgép segítségével habosra verjük. Közben kimérjük a száraz hozzávalókat, és a tojásokhoz szitáljuk.

Kivajazott, kilisztezett tepsibe öntjük, 180 C-ra előmelegített sütőben kb 30 perc alatt készre sütjük.

  

UI: A torta maga nagyon finom, de nagyon kevés benne a répa. Nem olyan, mint reméltem, és mérges is vagyok magamra, mert tehettem volna több répát bele. Legközelebb.

A teteje viszont nagyon tetszik. A marcipánt kisikáltam, majd belesíkáltam egy csipketerítőt, aztán pedig porcukorral bedörzsöltem, így kijött a szép minta.

Mint látható, nem tettem alá semmi krémet, lekvárt, és azonnal elfogyott egy negyed belőle. Szóval nem ehetetlen, de aki megcsinálja, nyugodtan tegyen bele 150 g répát!

Zöld dió befőtt

Nálam is elkészült az idén. Már bánom, hogy nem szóltam időben, de gyakorlott facebook olvasók is bizonyára látták a bejegyzést, melyben a zöld dió szedési idejére hívták fel a figyelmet és javasolták ezen befőtt elkészítését, ami kicsit macerás, de a végeredmény állítólag mindenkit kárpótol. Mi éppen a folyó partjára mentünk aznap a napi sétánkat letudni, aholis megláttam jó pár diófát. Be is gyűjtöttem egy nagy adagra valót, és elkezdtem a procedurát, ami összesen majdnem három hétig tart. Magára a végeredményre várnom kell még, mert állítólag az ízek karácsonyra lesznek teljesen készen, de meglehet, hogy az ősz folyamán már megkóstóljuk a készítményt.

A recept hozzávetőleges lesz, én nem mértem sem azt, hány kiló diót szedtem össze, így az ízesítés is szemre ment. Remélem nem rontottam el semmit, és mire oda kerülünk, hogy megbontunk egyet, gasztronómiai élvezetben lesz részünk. Ilyet még párom sem evett, és én sem, nagyon kíváncsi vagyok.

Hozzávalók:

zöld dió, amit június 24 előtt be kell gyűjteni 

(ekkor még nincs a kemény kérge kifejlődve)

fahéj

szegfűszeg

citromhéj

csillagánizs

kardamon

cukor

rum

Két héten keresztül a fűszerekre nem lesz szükségünk. 

A diókat villával megszurkáljuk. FIGYELEM, CSAKIS KESZTYŰBEN FOGJUNK EHHEZ A FELADATHOZ HOZZÁ!! Ha nem így tennénk, úgy járunk, mint én, úgy megfogta a dió a kezemet, hogy két hétig hiába síkáltam, dörzsöltem bármivel, nem múlt el a feketeség.

A diókat ekkor megmossuk, és egy nagy tálba halmozzunk, felöntjük annyi vízzel, ami ellepi, letakarjuk és sötét hűvös helyen tároljuk. Két héten keresztül minden nap lecseréljük alatta a vízet.

Ha letelt ez az idő, akkor átmossuk, és egy lábasba tesszük, felöntjük annyi tiszta vízzel ismét, ami ellepi, cukorral és a fűszerekkel ízesítjük. Én egy 5literes vödörnyi dióval rendelkeztem, ahhoz nem adtam 1 kiló cukrot, max felet.

Kevergetve felfőztem, majd hagytam a lábasban kihűlni. Másnap és harmadnap ismét felfőztem. Harmadnapra elkészítettem az üvegeket.

Harmadnap miután felforrt újra a szirupos dió, a diókat üvegbe szedtem, igyekezvén nem sok levet hozzászedni, minden üvegbe öntöttem kevés rumot, majd rászűrtem annyi szirupot, ami tökéletesen lefedte a diókat. Még forrón rátekertem az üvegekre a kupakokat, és fejjel lefelé száraz dunsztba tettem őket.

Másnap mehettek a polcra.

A végeredményre nagyon kíváncsi vagyok, de gondolom, hogy még állniuk kell a dióknak a rumos lében, és érniük kell.

Meglepően puha a dió, félve vágtam ketté egyet, de a kés nem ütközött semmiféle akadályba. Ígéretes!