szombat, május 30, 2015

Szárított paradicsom olivaolajban

Cseresznyeparadicsomok ugyan nem most élik csúcsszezonjukat, de kapható, és nekem kedvem volt nem csak nyersen salátába aprítani, hanem kipróbálni, úgymond próbát tartani a nyári paradicsomszezon előtt a kiszárításukból. Nyáron terveim szerint a kedvenc piacosnénimtől bevásárolok egy nagy rakattal ebből a friss gyümölcsből, és én magam fogom aszalni a kis drágákat. Nos, ezek nem teljesen aszaltak, de nekem nagyon ízlenek. Datolya parik, és kissé dagibbak és hosszabbak, mint a cseresznyeparik, de édesebbek és határozottabbak az ízei. Ma egy könnyed délutáni csemegéhez elmajszoltam néhány szemet, és naaaaagyon finom lett, garantálhatom. Mindemellett két igen hasznos mellékterméke is van ennek az eljárásnak. 


Hozzávalók:
datolyaparadicsom (hosszúkás pici paradicsom, de bármilyen jó)
nagyszemű só
két gerezd fokhagyma
bors
provanszi fűszerkeverék
Majd mindez mennyiségek nélkül

Egy tűzálló tálat nagyszemű sóval kibélelünk, viszonylag vastagon. Ez lesz a paradicsomok ágya, megakadályozza, hogy felboruljanak, és miután elkészült a paradicsom, ez lesz az egyik hasznos végtermék. A paradicsomokat félbevágjuk, és vágott felükkel felfelé a sóra sorakoztatjuk őket. Két gerezd fokhagymát apróra vágunk, és rászórjuk a paradicsomokra, amiket aztán frissen őrölt borssal és a provanszi fűszerkeverékkel szórunk meg, ízlés szerint. A fűszerezés egyénre szabott, amihez épp kedvünk támad, azzal ízesíthetjük.
150 C-ra előmelegített sütőben 90 perc alatt sütöttem őket készre. Meglehet, hogy hosszabb ideig a sütőben tartva még tökéletesebb eredményt érhettem volna el, de ebben a húsosabb verzióban nagy örömem lelem most.

Tepsiben hagyjuk kihűlni, majd egy jól zárható üvegbe sorakoztatjuk őket, és felöntjük annyi olivaolajjal, ami épp ellepi. Ez az olaj lesz a másik melléktermék, mert miután elfogytak a pariszemek, az olaj tésztaszószokba és salátákhoz is ideális lesz.
A tepsi aljára keményedett (félig csak) sót egy késes aprítógépben finomra őröljük, és bármilyen főételhez használhatjuk. A fokhagymát mi olyan ritkán fogyasztjuk, ebben legalább érezni az ízét. Jó lesz húsokhoz, vagy tésztaszószokba ez is.
  




Mandulavaj

A mandulát imádjuk, minden formában, főleg édességekben, de télen többször pirítok meg belőle csak úgy 100-200 grammot  serpenyőben egy icipici ghee vajon, vagy sütőben zsiradék nélkül, ha diétásra vágyom. Miután megpirult és halljuk az aktív pattogó hangokat, sütőpapírra borítom őket, megszórom vagy himalájai sóval vagy barnacukorral, vagy mindkettővel, mikor hogy kívánja a hangulatunk, és így majszoljuk a tv. Ezt így úgy látom, minden vendég nagyon szereti, mert ha akkor fut be valaki, mikor ezt majszoljuk, elhabzsolják előlünk. Tortákba, sütikbe vagy szeletekre vágott mandulát vagy őrölt mandulát használok, éppen ezért mindig van itthon, mert sosem lehet tudni mire fájdul meg éppen a fogam. Mandulatej is készült már belőle. Azt inkább szépségápolásra használtam. 
A vaj egy újdonság most. Nemrégiben volt egy vendégem, aki a nyers konyha rabja pár éve, és ő javasolta nekem, hogy szokjak le az édességekről, mert nem tesz jót sem a szépségnek, sem az egészségnek, de ez úgymond lehetetlen küldetés számomra, ezért javasolta, térjek át a nyers édességekre. Érdekes lehet minden, amit felkínált nekem, mint alternatíva, de olyan hozzávalók kellenek hozzá, amit csak az ő boltjában lehet beszerezni itt a városban, vagy internetről rendelhetnék, de árban ugyanott lennék a kiszállítási költségekkel együtt, és egyik verzió sem pénztárcakímélő. Az egészség nagyon fontos nekem, nem azt mondom, hogy nem szeretek rá költeni, de azt piszokságnak tartom, hogy félévente, vagy akár gyakrabban is feltűnik egy irányzat, ami elkezdi azt hirdetni, hogy csak az általuk felkínált módszerrel tarthatjuk meg - erőnket, egészségünket, szép bőrünket, jó emésztésünket, gyógyulhatunk meg mindenféle bajból, stb, és mikor az ember az árak után néz, kétfelé áll a füle. Azt elmondta ez a kedves vendég is, hogy akár kezdhetnék a tejtermékekről való leszokással, a vajat ezzel a mandulavajjal helyettesíthetem, amit otthon is könnyedén és kényelmesen elkészíthetek.
Jó. Próbáljuk ki. 
Nagyon egyszerű, csak mandula kell hozzá, egy erős késes robotgép és kevés meleg.

Hozzávalók:

100-300 g mandula, ha jelentős mennyiséget szeretnénk
késes robotgép (köszönöm anyukám!)


A mandulát tepsire simítjuk, 35-50 fokosra előmelegített sütőbe toljuk kb 5 percre. Csak melegnek kell lenniük, nem pirítottnak. Ha ez megtörtént, a robotgépbe halmozzuk a mandulát és elkezdjük őrölni. Itt lesz szükség a türelmünkre. Először is fontos, hogy a robotgép utasításait alaposan nézzük át. Az enyémről azt írták, hogy 5 perc folyamatos aprítás után pihentetni kell, ha nem, túlmelegszik, és azt nem szeretném.

Ebből kiderült tehát, hogy több idő kell hozzá, hogy krémessé váljon. Kétségbe is voltam esve, hogy elrontottam valamit, mert nem akart átalakulni. Csak őrlődött, és nem alakult át semmivé.
Ám kitartó munkámnak meglett az eredménye: Ez a krémes csupamandula vaj.
Proteinben, telítetlen zsírsavakban, vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag, jó hatással van a szívre, csökkenti a koleszterinszintet (legalábbis nem emeli meg az értékét), segít a zsírégetésben, természetesen ha egészséges életmódot folytatunk, és ez azzal is jár, hogy testmozgást is illesztünk a mindennapokba. Ha sportolás előtt egy kanálnyit bekapunk ebből a vajból, azonnal feltöltődünk energiával.
100 g vajban található sportoláshoz elengedhetetlen tápanyagok a következők:
269 mg magnézium
24 mg E vitamin
Hogy hogyan is használjuk? Ilyen formában is használhatjuk, kenyérre, palacsintákra kenve, vagy készülhetnek belőle energiaszeletek, és gyümölcsturmixokhoz is adható.
Hogy hogyan váltható ki vele a normál vaj, kitanulmányozom, mert az a sütike, amibe én tettem vaj gyanánt ugyan nem lett rossz, de nagyon száraz és viszonylag kemény lett. A hozzávalók arányát még át kell nézzem, de jönnek majd receptek.
Addig is bátran fogjon hozzá mindenki ennek a vajnak az elkészítésének, mert sokáig eláll a hűtőben!






Sok sikert hozzá!

péntek, május 29, 2015

Jázminos dezodor

Tegyük a tavasz friss virágillatait dezodorba, ha szeretnénk magunkon is hordozni, anélkül, hogy kárt tennénk az egészségünkben mindenféle adalékanyagokkal. A recept szerint bármilyen illatos és nem mérgező virágból készülhet, akár gyümölcsfák virágaiból is. Én imádom a gyöngyvirágot, de azunk nincs, a jázmint és a lila akácot. Ezen legutóbbi virágzása ugyan már a múlté, de ha jól láttam, van egy kisebb rügy az egyik ágon, ami pont elég lesz egy újabb üveg dezodorhoz. A recept roppant egyszerű. Tennivaló sem sok van vele. 


Hozzávalók:
1,2 dl víz
egy marék jázmin vagy más illatos virág
1 teáskanál természetes só
1 teáskanál szódabikarbóna

A vizet és a sót egy üvegben összekeverjük, beledobáljuk a virágokat, és három napig állni hagyjuk. Ezután belekeverjük a szódabikarbónát, alaposan összerázzuk, és egy finom szűrűn átszűrjük. Pumpás üvegbe töltjük, és használjuk!

A jázmin tökéletesen az üvegben hagyta bájos illatát, imádom. Olyan finom, és olyan friss! Kíváncsi vagyok, milyen lesz a lila akácos dezodor!

Szobahőmérsékleten 2-3 hétig eláll, hűtőben tárolva azonban 3 hónapig bírja megtartja frisseségét!







kedd, május 26, 2015

Crostini mortadella mousse-al - azaz "parizeres pirítósok"

A mortadella, az óriási parizer típusú szalámi itt Olaszországban nagy hírnévnek örvend. Előszeretettel használják szendvicsekbe, piadinába, grissinivel, reggelire, ebédre, vacsorára, ahogy épp az igények meghatározzák. Leheletvékonyra vágják, mint majdnem minden felvágottat, és szépen elrendezik a csomagolásban, mikor a pultról kérjük. Tegnap a bevásárlás során azonban találtam kisebb átmérőjű, előre csomagolt kiszerelést a hűtőpulton, amit igazság szerint itthon kellene felszeletelnünk, de ilyen preciziós vágásra mi nem vagyunk berendezkedve, a vastagra vágott házias verzió meg veszít vonzerejéből. Ma nem sok időm volt főzni, ezért egy krémet készítettem belőle, ami aztán egy csatosüvegben eláll szépen a hűtőben, és alkalomadtán egy szelet kenyérrel kihúz a csávából. Ma baguette-t szeleteltem és pirítottam serpenyőben, arra került a mousse-ból, amihez csupán friss paradicsomot majszoltam. Nagyon ízlett. Akár sárgájától megfosztott főtt tojásba is tölthetjük, amire aztán rámorzsolhatjuk a sárgáját dekorképpen, és hidegtálak mellé dekorként vagy önálló fogásként is felszolgálhatjuk.

Íme a recept:
Hozzávalók:
200 g mortadella/parizer
100 g ricotta
100 ml tejszín
50 g reszelt parmezán
kevés frissen őrölt bors
esetleg szójaszósz/só

A mortadellát apróra kockázzuk, és az összes többi hozzávalóval a késes robotgépbe halmozzuk, majd krémessé dolgozzuk. Nagyon gyorsan megvan, és roppant egyszerű.
A kenyeret kevés olajjal megöntözött serpenyőben pirítottam meg kissé, ezeket kentem meg az isteni krémmel, és kész is volt a könnyű ebéd!




Sós mogyorós karamelltorta

Szeretem a sós és az édes házasságából született édességeket, a sós mogyoró számtalanszor bizonyított már nálam különböző formákban. A múltkorában egy újonnan nyílt fagyizóban pont ilyen fagyit ettem, naaagyon mennyei volt, el is dőlt, hogy mihelyst komponálni kívánnék, ez lesz a főszereplő. És íme! Sokat kellett rá várni, mert időközben megszaporodott a munka, és nyaralni is voltunk, de eljött ez a várva várt idő. Sós mogyoró és karamell egy linzerbe zárt tortában.


Hozzávalók:
a tésztához:
300 g liszt
180 g vaj
120 g porcukor
2 tojás

a töltelékhez:
150 g cukor
200 g sós mogyoró
100 ml sűrű tejszín
20 g vaj
2 evőkanál méz
2 evőkanál citromlé
a tetejére
egy tojás

A tésztához a lisztet összemorzsoljuk a vajjal, hozzáadjuk a cukorral elkevert tojást és lágy tésztát gyúrunk, melyet aztán folpackba csomagolva a hűtőben pihentetünk legalább fél órát.
A töltelékhez a mogyorót darabosra őröljük egy robotgépben. Én úgy szeretem, ha nem pépes, lisztszerű, hanem megmaradnak benne kisebb-nagyobb darabok.
A cukor felét két evőkanál vízzel egy serpenyőben megkaramellizáljuk míg szép barna színe nem lesz. Eközben egy másik serpenyőben a cukor másik felét a mézzel, a vajjal és a citromlével szintén megkaramellizáljuk, majd miután kissé megváltozott a színe, hozzáöntjük a tejszínt, összeforraljuk, ezt aztán a másik serpenyőben lévő karamellhez öntjük, és a tűzön hagyva összekeverjük a mogyoróval együtt, hagyjuk kihűlni.

A tésztát egy lisztezett felületen átgyúrjuk, kettévesszük, az egyik feléből egy akkora kör alakú formát nyújtunk, amivel egy csatos tortaformát ki tudunk úgy bélelni, hogy pereme is legyen. Ezt aztán a sütőpapírral fedett formába helyezzük, elsimítjuk rajta a mogyorós tölteléket, a peremét behajtogatjuk, amit aztán megkenjük egy kevés vízzel elkevert tojással, a tészta másik feléből egy kört nyújtunk, amivel befedjük a tortát, megkenjük a maradék tojással, és 190 C-ra előmelegített sütőben kb 50 perc alatt készre sütjük.




Végeremény ez az izgalmas ízvilágú lágy és ropogós torta, mely hűtőben napokig eláll!
Sok sikert hozzá!

kedd, május 05, 2015

Kandírozott narancshéjas finomság

A recept ezen a blogon sziklasüti néven futott, és nekem nagyon megtetszett, azonnal meg is lestem hogyan készül, és mivel tényleg kevés hozzávalóból nagyon gyorsan megvan, meg is sütöttem ma reggelre a kávé mellé. Semmi idő alatt elkészült, gyorsan ki is hűlt, és a reggeli kávé mellé szinte már el is fogyott. A pikáns narancsos íz nagyon bejött, de valóban szuper lehet mazsolával is. Köszönöm a receptet. Nagyon tetszett, hogy elektronikai berendezés nélkül is könnyen elkészül, tehát nyugodtan nekifoghatunk, hogy kedvesünket meglepjük a reggeli mellé a frissen illatozó finomságokkal, anélkül, hogy az előkészületek alatt felébresztenénk a robotgép zúgásával. 

Hozzávalók:
300 g liszt
1 csomag sütőpor
1/2 teáskanál őrölt fahéj
80 g vaj
80 g kristálycukor
100 g kandírozott narancshéj apróra vágva (vagy mazsola)
125 ml tej
1 tojás

A sütőt előmelegítjük 200 C-ra. A tejet és a tojást összekeverjük. A lisztet összeszitáljuk a sütőporral és a fahéjjal, belekeverjük a sütőport. Az apróra vágott vajjal összemorzsoljuk,  belekeverjük a gyümölcsdarabokat, majd hozzáöntjük a tojásos tejet és homogénné keverjük. Sütőpapírral bélelt tepsire egy kanállal halmokat rakosgatunk egymástól diszkrét távolságra, mert kicsit megnőnek a sütés alatt, és a forró sütőben kb 20 perc alatt készre sütjük. Szép aranybarnák kellenek legyenek.








vasárnap, május 03, 2015

Kávés csokis kókuszos koszorúk

Csináltam egy adaggal a hiperszuper csokikrémből a napokban egy egyszerű linzertortához, amibe, miután kihűlt a megsült tészta, beletöltöttem bőségesen ebből a csodából, de maradt így is még belőle, ezért új felhasználási lehetőség után néztem. Íme, ez lett belőle, kicsit élettelen képviselőfánk, amit még szépnek sem lehet mondani, mert nincs habzsákom, hogy normális formákat nyomhatnék a tésztából. Legtöbbször egy zacskót használok, de ott kissé korlátozottak a lehetőségek, már ami a dekorációt illeti.
Sedaj, az íze nem rossz, hála a krém édességének és a tészta sósságának.


Hozzávalók
a tésztához:
1,2 dl víz
70 g liszt
50 g vaj
3 tojás
1 teáskanál cukor
1 csipet só
kevés kókuszreszelék


A vizet lábasba mérjük, hozzáadjuk a cukrot, a vajat és egy csipet sót, majd felforraljuk, levesszük a tűzről, beleöntjük a lisztet, kézi habverővel csomómentesre keverjük, kicsit visszatesszük a tűzre, kiszárítjuk a tésztát, majd hagyjuk kihűlni. Ha ez megtörtént egyenként beleütjük a tojásokat és minden alkalommal alaposan eldolgozzuk a tésztát. 
A sütőt előmelegítjük 190 C-ra. A tésztát habzsákba kanalazzuk, sütőpapírral bélelt tepsire lyukas közepű karikákat nyomunk, mindegyiket megszórjuk kókuszreszelékkel, és 25 perc alatt készre sütjük.

A krémet most kávésra készítettem, amit úgy értem el, hogy a vízbe belelöttyintettem egy púpos evőkanál instant kávéport, ezáltal sokkal intenzívebb ízt kaptam. 

Miután megsültek a koszorúk, hagyjuk őket kihűlni. Ha ügyesek voltunk, és szépen feljött a tészta, félbevágjuk őket, az alsó felet megkenjük a krémmel, befedjük a tetejével, és az időközben lepergett megsült kókusszal megszórjuk. Ha úgy járnánk, mint én, hogy laposak maradnak, akkor kettőt összeborítunk.
Tálalhatjuk is.

Nekem nagyon bejött a tészta lágysága, és neutrális, inkább sósba hajló íze, ami nagyon jól harmonizált a kávés krémmel. A vendégek is nagyon meg voltak vele elégedve, ami jó jel! Ha látványnak nem is vált be annyira, az ízzel levettem mindenkit a lábáról!









Spárgás cukkinis tészta

Spárgaszezon van újra. Imádom. Nagyszerű vízhajtó és vesetisztító tulajdonságokkal rendelkezik, jó sütve, főve, pépesítve, bárhogy, csak együk. A napokban készült is pár finomság, és még nem fejeztem be, amíg kapható, sokszor készülök ezt enni.
Mivel aznap, mikor ezt a tésztaételt készítettem, rengeteg dolgom volt - hála istennek-, csak egy nagyon gyors eljárású étel jöhetett szóba, így került az asztalomra ez a tésztaétel. Az eljárást már sok zöldséggel megvalósítottam, nagyon bevált, hisz így kicsit a tészta is magába szív a zöldség ízéből, illetve nagyon időtakarékos is. A cukkinit azért csináltam mellé, mert két darabot nekem ajándékozott a piacos néni, de azt mondta, csak hogy nagy dolgokra nem képes, nem a legszebb darabok (ennyi maradt a nap végére a termékeiből).

Hozzávalók:
100 g tészta fejenként
5 szál spárga
1 cukkini
só, bors, olivaolaj
reszelt parmezán

A vizet feltesszük főzni, ezalatt elkészítjük a zöldségeket. A cukkinit kisebb kockákra vágjuk, egy serpenyőben olajat forrósítunk, beledobjuk a cukkiniket, és néha megkevergetve megpirítjuk. A spárgát meghajlítjuk, minket a cirkás vég felé eső rész érdekel, amit felkarikázunk, kicsit nagyobb darabokra, a csúcsot pedig egyben hagyjuk. Ha a víz forrásnak indult, sózzuk, beledobjuk a tésztát és a spárgát is, majd a tészta csomagolásán jelzett idő alatt készre főzzök ezt az együttest. Mint mondtam, ez más zöldséggel is működik. Miután megfőtt a tészta, a cukkinire szedjük, borsozzuk, átforgatjuk, és reszelt parmezánnal tálaljuk.






Jó étvágyat hozzá!