péntek, március 28, 2014

Étcsokis ricotta torta

Kicsit rosszul ébredtem ma, mert tudtam, hogy nincs semmi a kávé mellé, amit nem szeretek. Frusztrál. 
Mint minden alkalommal, bekapcsoltam az internetet, hogy naprakésszé lendítsem magam az új receptekkel, és rábukkantam erre a ricottás étcsokis tortára, ami azon nyomban megihletett, az órára kacsintottam, és kiderült, van elég időm arra, hogy Dani ébredése előtt készen is legyen. Nekifutottam, élveztem minden pillanatát, ám mikor készen lett...na, az volt csak az igazi élvezet.
Az illatok, az ízek, a tészta porhanyóssága, és roppanóssága egyben...azt hiszem jobb ébredés ettől nem is kell.
Párom is örvendezve fogadta a frissen sült kávé mellé valót.


Hozzávalók:
 a tésztához:
300 g liszt
100 g kristálycukor
100 g vaj
1 tojás (+egy sárgája, ha túl száraznak tűnne)
1 csomag sütőpor
1 csipet só

a töltelékhez:
400 g ricotta
100 g cukor
100 g étcsokoládé

A sütőt előmelegítjük 180 C-ra.
A tésztához valókat egy mély tálba mérjük, és omlós, lágy, darabos tésztát gyúrunk. Egy narancs nagyságú részt kivájunk belőle, a többit pedig kör alakúra nyújtjuk vagy lisztezett felületen, vagy pedig egyből egy sütőpapíron, így könnyebb lesz a tepsibe rakni. Én emellett döntöttem.
Csatos formába helyeztem, de kiváló a gyümölcstorta forma is, nekem azonban olyanom nincs.
A töltelékhez a ricottát elkevertem a cukorral, a csokit durvább darabokra vágtam, a ricottához kevertem, majd a torta belsejébe kanalaztam, eldolgoztam, az oldaláról levágtam a felesleget és a forró sütőbe toltam 40 percre.
A maradék tésztából az eredeti recept szerint kisebb formátlan kekszeket kellett volna sütni, ami aztán a tálaláskor összemorzsolva a torta tetejét kellene, hogy díszítse, én azonban kisebb tortácskákat csináltam belőlük, hogy ha túl gyorsan fogyna a finomság, maradjon a későbbi napokra is valami. Vegyes lekvárokkal töltöttem meg. Lett citromlekváros, szilvalekváros és eperdzsemes.
A meghűlt tortát tálra csúsztattam, meghintettem porcukorral és a friss kávéval ment is a bendőbe.
A kis tortácskákat pedig muffinformába helyeztem, hogy ne csak finomak, hanem tetszetősek is legyenek.







Senki nem fog ebben a receptben csalódni. Gyors, és iszonyatosan finom!

2 megjegyzés:

  1. Szuper kis reggeli meglepi :) Én is elfogadnék a kávém mellé mindkét finomságból kóstolót!!!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm Anikó, nagyon kedves vagy! Ha erre járnál, feltétlen vendégem vagy! Bármire!

      Törlés