csütörtök, április 17, 2014

Reteklevél-pestós tészta pörkölt dióval

MÁgnes volt az, aki nálam beindította az agymozgást, és felhívta a figyelmem a reteklevél nagyszerűségére. Nem kidobandó dolog, finom és egészséges, ráadásul van belőle bőven, ahol van retek is. Így is van. A súly növelése végett a piacon is ezzel együtt adják el a finom tavaszi retkeket. Mivel a múltkor vettem két csomaggal, ami kb 15 db kisméretű példányt jelent, elég mennyiség volt itthon egy finom és különleges pestóhoz.
Megállapítottam, hogy sokkal jobban ízlik, mint a hagyományos bazsalikomos fenyőmagvas verzió. És még olcsóbb is, hisz a levelekre mint melléktermékre gondolunk. 

A genovai pesto ugye friss bazsalikomlevelekből, fenyőmagból, fokhagymából és reszelt parmezánból készül, át kellett kicsit alakítanom a krém szerkezetét. A fenyőmagot pörkölt dióval helyettesítettem, a fejemben ettől állt össze a kép. Működött.

Fokhagyma, olaj és sajt ebbe is került.
Hogyan?

Hozzávalók:
2 csomag retek levele
4-5 szem dió megpörkölve
1 közepes cikk fokhagyma
1 marék reszelt parmezán
olivaolaj
bors

(só direkt nincs benne)
spaghetti
nagyszemű tengeri só

A leveleket szépen megtisztogattam, megmostam, megszárítottam és egy vizeskancsóba tettem. Beleszórtam a reszelt parmezánt, a diót, a megtisztított fokhagyma gerezdet, meglocsoltam olajjal (kb 2-3 evőkanálnyival) és őröltem rá borsot is bőven, majd botmixerrel pépesítettem.
Tésztának az ilyen szószokhoz mindig spaghettit választok, azon egyszerű oknál fogva, hogy nem szeretem, ha valami üreges formába belegyűlik a szósz. Erre rátapad, de nem kerül fölénybe.
Forrásban lévő sós vízben kifőztem a tésztát, két szedőkanálnyi vizet felfogtam, a többit leöntöttem a tésztáról, majd a szósszal együtt visszatettem a lábasba, hozzáadtam a vizből egy keveset - ezt látni kell, mennyi elég -, jól összeforgattam, majd reszelt parmezánnal és durvára vágott diódarabokkal tálaltam.
Az íze...végre megtaláltam a nekem való szószt. A genovai verziótól már rosszul vagyok, annak idején annyit ettem. Persze mindig vonz, de nagyon ritkán vetemedünk neki.
Ez viszont sokkal markánsabb, sokkal intenzívebb, sokkal egzotikusabb, a pörkölt dió pedig igazi korona az ízeken.





Azt hiszem, erre most nagyon büszke vagyok!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése