Kerestem a neten a magyar nevét ennek az éppen most szezonját élő zöldségnek, de sehogy nem bírtam kideríteni, mi ez. Itt több neve is van, de egyikre sem lelt semmit a net magyarul. Hátha valaki a képről felismeri. Salsola soda az egyik latinul hangzó neve.
Más képeket itt találni róla:
Olvastam, hogy igen kiváló vízhajtó ilyenkor tavasszal, elég lenne belőle naponta 100 g-ot enni pár hétig, hogy átmossuk a szervezetet tavaszi nagytakarítás címén, és egyéb nem is kellene az egészséghez.
Vettem hát gyorsan. Ezt a vad bozótot alaposan meg kell tisztítani - levágni a piros gyökérrészét, átmosni a "hajat".
Én egy egész csokrot főztem ma meg, de a tésztába csak a fele ment. A másik fele majd a salátában végzi ma este. Valamint megmaradt egy másik projektből egy fél piros kaliforniai paprika és a hűtőben még volt 4 szál spárga. Ezeket használtam fel a mai tésztához.
A bozontos hajat feltettem főzni bő vízben. Közben a spárgát és a paprikát is megmostam, felaprítottam. Egy serpenyőben vajat forrósítottam, és megfuttattam benne a zöldségeket. A szakáll közben megpuhult, kiszedtem hűlni, nem leszűrtem, a felét kisebb darabokra vágtam és a serpenyőbe dobtam azokat is. A vizet, amiben főttek, sóztam, beledobtam a spaghettit, és a csomagoláson szereplő idő alatt készre főztem. Miután megfőtt, két szedőkanál vizet felfogtam, majd a tésztát leszűrtem, a feltéthez adtam, a főzővízből hozzáadtam annyit, amivel krémesre tudtam keverni, borsoztam, majd tálaltam.
Reszelt parmezánnal kínáltam.
Nagyon finom ízű ez a szakáll, ropogós, teli, ízletes. Nem üres szálakra kell gondolni, mint amilyen a metélőhagyma is. Én ropogósan szeretem, sajnos nem mértem a főzési időt, de azt hiszem, bármilyen formában finom lehet, nem lehet eltéveszteni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése