Pirított paradicsomos tészta

Egy hét szállodában töltött (még csak nem is B&B-ben) időszak után, mialatt csak piadinát ettem, különböző töltelékkel, esténként pedig étteremben ettünk, igyekezvén változatosat választani, alig hittem, hogy hazajöjjek, és csináljak egy kis finomságos paradicsomos tésztat. Azt hiszem, életemben két igazán finom étel van, amire nem tudnék sose ráunni, az egyik a vajas pirítós (nem margarinos) és a paradicsomos tészta. A második ugye sokféleképpen variálható, már csak azért sem tud megcsömörleni tőle az ember. Ma, miközben elintéztem néhány ügyet a postán és munkahelyen, már arról álmodoztam, hogy ha eljön a dél, paradicsomos tésztát fogok főzni, megspékelem mozzarellával, és ahogy kell, kisütöm, forró olajban, ezzel egy úgymond tésztatortát létrehozva, ami majd estére is tökéletes lesz. Ebből is látszik, mennyire imádója vagyok eme egyszerű éteknek. 
És amikor eljött az idő, már csorgott a nyálam. Most fejeztem be, s odavagyok. Vissza kell fognom magam, hogy vacsorára is hagyjak belőle!
Nos, nézzük hogy készül.

Hozzávalók:

hosszú tészta, 100-150 g személyenként

1 konzerv paradicsom

só, bors, olivaolaj, cukor

1 mozzarella

kevés parmezán sajt

1-2 tojás

A tésztát bő, forrásban lévő, sós vízben kifőzzük, a csomagoláson lévő utasítások szerint. Én legtöbbször ehhez igazítom magam, nem is kóstolom, ellenőrzöm a tésztát. Ha a gáz a legnagyobb fokozaton megy, s elegendő a víz, akkor a megadott idő pontosan az az idő, amikor a tészta nem túlfőtt, hanem úgymond "al dente".

Ehhez az ételhez érdemes hosszú tésztát választani, mégpedig vagy spaghettit, vagy linguettét/bavettét. Ez a spaghetti kilapított változata. Én ezesetben emellett döntöttem. 

Míg a víz felfőtt, és a tészta kifőtt, a szósz is elkészült, a régebben bemutatott módszer szerint. 

A tészta főzési idejének letelte után, alaposan leszűrjük, és a szósz elkészült, a kettőt összekeverjük, beleaprítunk egy mozzarellát, hozzáadjuk a parmezánt, és a mennyiséghez szükséges tojást. Egy főre elég egy tojás, ami ugye arra szolgál, hogy összefogja a kis tortánkat.

Alaposan összekeverjük nagy serpenyőben közben olajat forrósítunk, majd a tésztás masszát beleöntjük, és elnyomkodjuk a tetejét, hogy egyforma magas legyen mindenhol, majd hagyjuk pirulni!

Miután szépen elválik a serpenyőtől az alja, egy nagy fedő segítségével ügyesen megfordítjuk, ügyelve arra, hogy egészben maradjon. Majd visszacsúsztatjuk a nyers felével is a serpenyőbe!

Pár percet itt is pirítjuk, majd tálaláshoz egy nagy tányérra csúsztatjuk.

Mint egy tortát, úgy szeleteljük!

Ropogós, a mozzarellától nyúlós, és ízletes ebédet vagy vacsorát kapunk így! S mint minden ilyen torta esetén, hidegen talán még kiválóbb ízű!

Jó étvágyat!!