Zöld dió befőtt

Nálam is elkészült az idén. Már bánom, hogy nem szóltam időben, de gyakorlott facebook olvasók is bizonyára látták a bejegyzést, melyben a zöld dió szedési idejére hívták fel a figyelmet és javasolták ezen befőtt elkészítését, ami kicsit macerás, de a végeredmény állítólag mindenkit kárpótol. Mi éppen a folyó partjára mentünk aznap a napi sétánkat letudni, aholis megláttam jó pár diófát. Be is gyűjtöttem egy nagy adagra valót, és elkezdtem a procedurát, ami összesen majdnem három hétig tart. Magára a végeredményre várnom kell még, mert állítólag az ízek karácsonyra lesznek teljesen készen, de meglehet, hogy az ősz folyamán már megkóstóljuk a készítményt.

A recept hozzávetőleges lesz, én nem mértem sem azt, hány kiló diót szedtem össze, így az ízesítés is szemre ment. Remélem nem rontottam el semmit, és mire oda kerülünk, hogy megbontunk egyet, gasztronómiai élvezetben lesz részünk. Ilyet még párom sem evett, és én sem, nagyon kíváncsi vagyok.

Hozzávalók:

zöld dió, amit június 24 előtt be kell gyűjteni 

(ekkor még nincs a kemény kérge kifejlődve)

fahéj

szegfűszeg

citromhéj

csillagánizs

kardamon

cukor

rum

Két héten keresztül a fűszerekre nem lesz szükségünk. 

A diókat villával megszurkáljuk. FIGYELEM, CSAKIS KESZTYŰBEN FOGJUNK EHHEZ A FELADATHOZ HOZZÁ!! Ha nem így tennénk, úgy járunk, mint én, úgy megfogta a dió a kezemet, hogy két hétig hiába síkáltam, dörzsöltem bármivel, nem múlt el a feketeség.

A diókat ekkor megmossuk, és egy nagy tálba halmozzunk, felöntjük annyi vízzel, ami ellepi, letakarjuk és sötét hűvös helyen tároljuk. Két héten keresztül minden nap lecseréljük alatta a vízet.

Ha letelt ez az idő, akkor átmossuk, és egy lábasba tesszük, felöntjük annyi tiszta vízzel ismét, ami ellepi, cukorral és a fűszerekkel ízesítjük. Én egy 5literes vödörnyi dióval rendelkeztem, ahhoz nem adtam 1 kiló cukrot, max felet.

Kevergetve felfőztem, majd hagytam a lábasban kihűlni. Másnap és harmadnap ismét felfőztem. Harmadnapra elkészítettem az üvegeket.

Harmadnap miután felforrt újra a szirupos dió, a diókat üvegbe szedtem, igyekezvén nem sok levet hozzászedni, minden üvegbe öntöttem kevés rumot, majd rászűrtem annyi szirupot, ami tökéletesen lefedte a diókat. Még forrón rátekertem az üvegekre a kupakokat, és fejjel lefelé száraz dunsztba tettem őket.

Másnap mehettek a polcra.

A végeredményre nagyon kíváncsi vagyok, de gondolom, hogy még állniuk kell a dióknak a rumos lében, és érniük kell.

Meglepően puha a dió, félve vágtam ketté egyet, de a kés nem ütközött semmiféle akadályba. Ígéretes!