Onzo leszek, ma magamrol irok, es arrol, milyen sokszor kaptam varatlanul bokot. Erdekes az emberi termeszet, nem tudom, milyen bevonatot kaptunk a szemeinkre, mikor mason eszreveszunk minden szepet, mig magunkat mindig negativan latjuk. Legalabbis az emberek legnagyobb resze. Javitom sajat magam, a nok nagy resze. Mikor atszakadnak is, kovernek latjak magukat. Mikor mindenuk szep, is csunyanak latjak magukat. Valami nem stimmel a szemeinkkel.
Nemregiben gondolkodtam, hogy vajon kapok-e minden nap bokot. Mert fontos am, hogy az embernek jo napja legyen, ami fugghet egy kedves boktol. Mondtam is a paromnak, hogy minden napra kerek egy bokot, amit esetleg a falra is irhat. Aztan rajottem, hogy kapok sokszor, sokat. Sot, vannak olyanok, amiket sose felejtek el. Megmaradtak bennem, mert olyan spontan jottek, olyan noktol, akiket en csodaltam, mikozben kiderult, hogy kolcsonos volt. Vagy olyan ferfiaktol, akikrol nem gondoltam volna, hogy szepnek latlak. Vagy latnak bennem valamit.
Az egyik legfontosabb, es legmaradandobb bokot egy romai fiatalembertol kaptam, s ha leirom, mi volt az, nem is fog boknak tunni. De a jelentese azza tette. S olyan jolesett. Azt mondta, miutan jobban megismerkedtunk, hogy en nem letezem. Nem azert, mert nem elem az eletem, hanem mert ilyen emberrel nem talalkozott meg, mint en. S ez nekem olyan sokat jelentett. Szeretnem azt hinni, hogy kulonlegesebb vagyok az atlagnal. Nagykepuseg ezt mondani, de erzem, hogy valahogy elterek az emberek javatol. S kitunok kozuluk. Ez a fiu ezzel a bokkal megerositett ebben a hitemben. Lehet, hogy csak itt kulfoldon vagyok fura, es kulonleges, de nekem ez mar eleg. Olyan boldogga tett.
Egy masik emlekezetes bokot Balin kaptam, a szalloda legszebb recepcios lanyatol, aki mar csak azert is kitunt a tobbi lany kozul, mert rovid, divatos frizuraja volt ellentetben a tobbi, hagyomanyos hosszuhaju gyonyorusegtol. Nagyon csinos, szeparcu, kedves, mosolygos lany, akirol meg is jegyeztem, hogy a legszebb a csapatban. Persze csak a paromnak mondtam ez. Kedves voltam minden lannyal, es szivesen beszelgettem veluk.
Egy nap, mikor jottunk haza a tengertol, vizes hajjal, homokos es sos borrel, s visszaadtam nekik a torulkozoket, mondta, hogy en olyan gyonyoru vagyok. Mondanom sem kell, hogy ledobbentem. Nem vartam, hogy igy kinyilatkozik. Es folytatta, es csak mondta, en meg amuldoztam. S mikor mindezt elmondtam egy masik bali-i ismerosomnek, mondvan milyen joleso volt ez a kinyilatkoztatas, meglepodve kerdezte, hogy nem tudtam, hogy szep vagyok? Az ember lehet, hogy szepnek latja magat, de nem ismeri be. Meg aztan a szep az relativ. Szep az, amit szemunk annak lat. Ami nekem az, lehet masnak egyaltalan nem!
A minap epp boltba keszultem. A reggeleim igy neznek ki. Hat korul, vagy amikor mar vilagosodik, ebredek. Igaz, hogy a sotetseggel egyutt el is almosodom. Igazi tyuk vagyok. Szoval felebredek, es mivel nem vagyok az a tipus, aki tud alvas nelkul az agyban fetrengeni, felkelek. Feloltozom, lejovok a nappali reszre, kinyitom a spalettakat, bekapcsolom a kavegepet, udvozlom a viragaim, keszitek par kepet roluk, hogy lassam, mennyit nottek, elpakolom az esterol a heverok mellett szetszort targyakat. Ekozben a kavegep felmelegszik, lefozom az elso kavet, amit megiszok az epp aktualis konyv olvasasa kozben, mig a reggelit is elfogyasztom kozben, majd johet a masodik kave. Aztan megint kert, es ott gyonyorkodom a tavaszban, es a sok szepben, amit tartogat nekunk nap mint nap. A szomszed nenike a multkor odajott hozzam, es megdicsert, hogy hogy megfiatalodtam, es kerdezte, mi a titkom, hogy a borom ilyen ragyogo! Nos, en reggel meg arcot sem mosok. S latom, hogy jot tesz neki. :)
Ez a bok!!!! Napok ota en is amuldozom sajat magamon, es csodalom a testem, ami nagy valtozason ment at. Es kerdem a parom is, latja-e valtozast. Azt mondja, mindig ilyen puha volt a borom. De szerintem nem. Ilyen puha nem lehetett. Meglehet, hogy a teny, hogy minden nap lat, nem teszi olyan egyertelmuve a valtozast, de a szomszed neni eszrevette. A tisztalkodasban bevezetett rendszer eredemenye ez. Keszultem szappant kesziteni, M.Agi receptjei alapjan, de lustasagom nyert, es inkabb szamuztem mindent a furdobol, es csak egy dorzskesztyu van ott, amivel minden zuhanyozaskor atdorzsolom magam, es csak tiszta vizzel leoblitem magam. Semmi krem, semmi olaj, csakis viz. Es vegre puha vagyok! A nehany kilo tobblet is segit ebben, de ilyen jo minosegu meg nem volt sosem a borom!
Koszonom antalvali-nak, aki kinyitotta a szemem, es elarulta a titkot!
A sok pattanas, ami rajtam volt, a karom, amin ismeretlen piros pottyok voltak hatul, a hasam, amin szinten fura pottyok voltak, eltuntek, maradt a barsonyos bor. De imadom magam!!!
A hajam is lassan visszanyeri fenyet es allagat, hala a bergamottos samponnak, es a szintelen hennanak. Eljott a valtozasok ideje. :)
Nemregiben gondolkodtam, hogy vajon kapok-e minden nap bokot. Mert fontos am, hogy az embernek jo napja legyen, ami fugghet egy kedves boktol. Mondtam is a paromnak, hogy minden napra kerek egy bokot, amit esetleg a falra is irhat. Aztan rajottem, hogy kapok sokszor, sokat. Sot, vannak olyanok, amiket sose felejtek el. Megmaradtak bennem, mert olyan spontan jottek, olyan noktol, akiket en csodaltam, mikozben kiderult, hogy kolcsonos volt. Vagy olyan ferfiaktol, akikrol nem gondoltam volna, hogy szepnek latlak. Vagy latnak bennem valamit.
Az egyik legfontosabb, es legmaradandobb bokot egy romai fiatalembertol kaptam, s ha leirom, mi volt az, nem is fog boknak tunni. De a jelentese azza tette. S olyan jolesett. Azt mondta, miutan jobban megismerkedtunk, hogy en nem letezem. Nem azert, mert nem elem az eletem, hanem mert ilyen emberrel nem talalkozott meg, mint en. S ez nekem olyan sokat jelentett. Szeretnem azt hinni, hogy kulonlegesebb vagyok az atlagnal. Nagykepuseg ezt mondani, de erzem, hogy valahogy elterek az emberek javatol. S kitunok kozuluk. Ez a fiu ezzel a bokkal megerositett ebben a hitemben. Lehet, hogy csak itt kulfoldon vagyok fura, es kulonleges, de nekem ez mar eleg. Olyan boldogga tett.
Egy masik emlekezetes bokot Balin kaptam, a szalloda legszebb recepcios lanyatol, aki mar csak azert is kitunt a tobbi lany kozul, mert rovid, divatos frizuraja volt ellentetben a tobbi, hagyomanyos hosszuhaju gyonyorusegtol. Nagyon csinos, szeparcu, kedves, mosolygos lany, akirol meg is jegyeztem, hogy a legszebb a csapatban. Persze csak a paromnak mondtam ez. Kedves voltam minden lannyal, es szivesen beszelgettem veluk.
Egy nap, mikor jottunk haza a tengertol, vizes hajjal, homokos es sos borrel, s visszaadtam nekik a torulkozoket, mondta, hogy en olyan gyonyoru vagyok. Mondanom sem kell, hogy ledobbentem. Nem vartam, hogy igy kinyilatkozik. Es folytatta, es csak mondta, en meg amuldoztam. S mikor mindezt elmondtam egy masik bali-i ismerosomnek, mondvan milyen joleso volt ez a kinyilatkoztatas, meglepodve kerdezte, hogy nem tudtam, hogy szep vagyok? Az ember lehet, hogy szepnek latja magat, de nem ismeri be. Meg aztan a szep az relativ. Szep az, amit szemunk annak lat. Ami nekem az, lehet masnak egyaltalan nem!
A minap epp boltba keszultem. A reggeleim igy neznek ki. Hat korul, vagy amikor mar vilagosodik, ebredek. Igaz, hogy a sotetseggel egyutt el is almosodom. Igazi tyuk vagyok. Szoval felebredek, es mivel nem vagyok az a tipus, aki tud alvas nelkul az agyban fetrengeni, felkelek. Feloltozom, lejovok a nappali reszre, kinyitom a spalettakat, bekapcsolom a kavegepet, udvozlom a viragaim, keszitek par kepet roluk, hogy lassam, mennyit nottek, elpakolom az esterol a heverok mellett szetszort targyakat. Ekozben a kavegep felmelegszik, lefozom az elso kavet, amit megiszok az epp aktualis konyv olvasasa kozben, mig a reggelit is elfogyasztom kozben, majd johet a masodik kave. Aztan megint kert, es ott gyonyorkodom a tavaszban, es a sok szepben, amit tartogat nekunk nap mint nap. A szomszed nenike a multkor odajott hozzam, es megdicsert, hogy hogy megfiatalodtam, es kerdezte, mi a titkom, hogy a borom ilyen ragyogo! Nos, en reggel meg arcot sem mosok. S latom, hogy jot tesz neki. :)
Ez a bok!!!! Napok ota en is amuldozom sajat magamon, es csodalom a testem, ami nagy valtozason ment at. Es kerdem a parom is, latja-e valtozast. Azt mondja, mindig ilyen puha volt a borom. De szerintem nem. Ilyen puha nem lehetett. Meglehet, hogy a teny, hogy minden nap lat, nem teszi olyan egyertelmuve a valtozast, de a szomszed neni eszrevette. A tisztalkodasban bevezetett rendszer eredemenye ez. Keszultem szappant kesziteni, M.Agi receptjei alapjan, de lustasagom nyert, es inkabb szamuztem mindent a furdobol, es csak egy dorzskesztyu van ott, amivel minden zuhanyozaskor atdorzsolom magam, es csak tiszta vizzel leoblitem magam. Semmi krem, semmi olaj, csakis viz. Es vegre puha vagyok! A nehany kilo tobblet is segit ebben, de ilyen jo minosegu meg nem volt sosem a borom!
Koszonom antalvali-nak, aki kinyitotta a szemem, es elarulta a titkot!
A sok pattanas, ami rajtam volt, a karom, amin ismeretlen piros pottyok voltak hatul, a hasam, amin szinten fura pottyok voltak, eltuntek, maradt a barsonyos bor. De imadom magam!!!
A hajam is lassan visszanyeri fenyet es allagat, hala a bergamottos samponnak, es a szintelen hennanak. Eljott a valtozasok ideje. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése