Csokis-kakaós cirkás kalács

Mikor megláttam ezt a csodát a pinteresten, elkezdődött egy hosszú álmodozás arról a pillanatról, amikor az én sütőmből kerül ki ez a gyönyörűséges finomság. És megtörtént. Hosszú és kicsit komplikált folyamat végeredményeként, de itt van, és már majdnem múltidőben kell róla beszélnem, noha csak ma reggel vágtuk fel. 

Az illatai még alapos szellőztetés után is a házban keringenek. A tésztája olyan finom, olyan puha, olyan omlós és egyben foszlós, hogy nincsenek szavaim rá. A csokis töltelék pedig....nem is izgatom magam tovább. Leírom inkább, hogy hogyan is készül, hogy mihamarabb újra süthessem és más is nekifekhessen. Ha szeretitek a finom puhát a reggelihez, akkor ez egy ideális ötlet lehet. Akár kakaó nélkül is. Legközelebb ígérem, szebb lesz a végeredmény, legalábbis ami az én kezeim közül kerül majd ki, s mindez mindössze 10 g élesztővel!

Hozzávalók:

Kovász:

70 g manitoba liszt (ami hosszú kelesztésű)

50 g tej

1 g sörélesztő

a csokitöltelékhez:

40 g manitoba liszt

2 tojásfehérje

100 g cukor

160 g víz

40 g kakaó

25 g étcsokoládé

1 csipet só

20 g vaj

un. water roux-hoz (ettől lesz puha még több nap múlva is a kalács):

30 g rétesliszt

150 g víz 

a tésztához:

kovász

water roux

500 g manitoba liszt

120 g zsíros tej

9 g sörélesztő

150 g friss tejszín

2 tojás sárgája

100 g cukor

5 g só

Előző este elkészítjük a kovászt, amihez a hozzávalókat összekeverjük, majd 2 órán át szobahőmérsékleten hagyjuk, ezután pedig az éjszakára a hűtőbe helyezzük.

Elkészítjük a csokikrémet is: egy lábasba mérjük a vizet, a kakaót, a sót és a cukrot, alaposan elkeverjük, hogy ne maradjanak benne csomók, majd lassú tüzön forráspontig melegítjük, majd levesszük a tűzről. A két tojásfehérjét közben habverővel csomómentesre keverjük a liszttel. Ezt aztán folyamatos kevergetés közben a kakaós krémhez keverjük, visszatesszük a tűzre, és addig főzzük, míg be nem sűrűsödik. Ezután belekeverjük a csokit és a vajat, hagyjuk teljesen kihűlni.

Sütőpapírból egy 20*28 cm-es borítékot hajtogatunk, kivajazzuk, és ebbe kanalazzuk bele a csokis krémet, majd ezt is a hűtőbe tesszük az éjszakára.

Másnap a kovászt kivesszük a hidegről és hagyjuk szobahőmérsékletűre melegedni.

Elkészítjük a water roux-ot, amihez a lisztet kevés vízzel csomómentesre keverjük, majd hozzáadjuk a maradék vizet is, és feltesszük főzni. Addig főzzük kevergetve, míg be nem sűrűsödik. Ezáltal lesz finom omlós a tészta. Hagyjuk kihűlni.

Jöhet a tészta:

Kissé langyos tejben elkeverjük az élesztőt és hagyjuk felhabosodni.

A robotgép táljába mérjük a lisztet, és minden egyes hozzávalót hozzáadunk, majd beindítjuk a gépet és kb 20 percen keresztül dolgoztatjuk. Ezután folpackkal letakarjuk a tálat és langyos helyen a duplájára kelesztjük.

Ha megkelt, lisztezett deszkán a tésztát 30*45 cm-esre nyújtjuk. A közepére helyezzük a csokis lapot, úgy, hogy a csokis lap hosszabbik oldala a tészta rövidebbik oldala felé legyen. Mindkét oldalról ráhajtogatjuk a fennmaradt tésztát, majd elforgatjuk, hogy a hosszabb oldala legyen felénk, kinyújtjuk, majd újra behajtogatjuk a két oldalát a közepe felé, mintha pénztárca lenne, és hagyjuk 20 percet állni.

Ezt a művelet háromszor megismételjük, úgy, hogy minden egyes művelet közben 20 percet pihentejük. A harmadik pihentetés után ismét kinyújtjuk, igyekezzünk egy 30*30 cm-es négyzetet nyújtani belőle, amit aztán feltekerünk, hosszanti irányban kettévágjuk, összetekerjük, és egy püspökkenyér formába helyezzük. Ha szilikon, nem kell kikenjük semmivel, ha nem, akkor vagy vajazzuk, lisztezzük, vagy sütőpapírral kibéleljük.

Hagyjuk pihenni kissé, majd miután elkezd kelni, 200 C-ra előmelegített sütőbe toljuk, aminek az aljába egy vízzel teli tepsit is toltunk, és 10 percig ezen a hőfokon sütjük, majd levesszük a hőmérsékletet 180 C-ra, és így sütjük készre 35/40 perc alatt.

Ha nagyon barnulna a teteje, egy sütőpapírral lefedjük a tetejét.

Én elmentem zuhanyozni közben, és nem számítottam ekkora növekedésre, így kicsit megkapta a tetejét a sütő, amihez majdnem hozzáért szinte a kalács teteje. És olyan isteni lett a tésztám, hogy nem bírtam vékonyra nyújtani, ezért ilyen kevésbé cirkás a csokis töltelékkel kevert tészta. De az ízvilága, mint mondtam, egy bomba.

  

Olyan magas a tészta, és olyan roppanós, hogy ha bele akarok vágni a késsel, rá kell gyúrjak, ezért ilyen ma délután a torta, az egyik oldalon rendesen belehorpadt!

Már sokadszorra készült ez a nagyszerű kalács nálam, volt csiga is belőle, és nagyon bevált. Egyre jobban sikerül, de fotózni egyre rosszabbul tudok!