Régi recept új formában, új névvel, mert nagyon nem hasonlít az eredeti társához, sokkal inkább anyukám nagyon bevált, utazásokhoz elengedhetetlen puszedlijéhez. Ha adok hozzá kevés mézes fűszerkeveréket vagy csak őrölt szegfűszeget, simán felveszi a kesztyűt a hagyományos verzióval, senki meg nem különbözteti attól. A csodálatos színét a kókuszvirágcukornak köszönheti, és az ízhatás betájolásában is nagy szerepe van ennek a "cukor"-nak. Annyira bevált ez a recept, hogy jön majd sok kistestvére a jövőben. Miért? Mert újra ráléptünk a gluténmentes étkezésre, hátha a télen felszedett kilók lesurrognak a bikiniszezonra. Meg aztán nyaralni is megyünk, jó lenne szalonképes fotókat készíteni, amihez nem kellenek a hurkák. Szóval íme az új sztár, nálunk reggelikhez, de simán elmegy vendégváráshoz is.
Hozzávalók:
250 g rizsliszt
100 g ghee vaj megolvasztva
2 tojás
130 g kókuszvirágcukor
25 g burgonyakeményítő
1 evőkanál szódabikarbóna
csipet só
1 evőkanál fahéj
1 marék mazsola
kenéshez:
tojás
szezámmag
A robotgép táljába törjük a tojást és hozzáadjuk a cukrot, magas fokozaton habosra keverjük, majd hozzáadjuk a megolvasztott vajat, és kanalanként hozzáadagoljuk az összekevert száraz hozzávalókat, de már kisebb fokozaton. Ha elkészült a tészta, ami elválik a tál falától, egy fakanál segítségével hozzáadjuk a mazsolát, és egy fél órára a hűtőbe tesszük pihenni.
Miután kihűlt, kis hengert formálunk belőle, éles késsel szeleteljük, sütőpapírral bélelt tepsibe helyezzük őket, tetejüket megkenjük a kissé felvert tojással, megszórjuk a szezámmaggal és a 180 C-ra előmelegített sütőben 10 perc alatt készre sütjük őket.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése