péntek, szeptember 06, 2013

Szilvás patè - ahogy azt a macrobiotika előírja

Most ismerkedem a macrobiotikával, és igencsak érdekes, amiről Ohsawa beszél. Nagyon megfontolandó mindaz, amit megoszt velünk a könyvében! Azt írja, minden betegség gyógyítható 10 napon belül, a megfelelő étkezéssel, a Yin és Yang egyensúlyba hozásával és tartásával. Mindenkinek ajánlom! A mai bejegyzésem az első próbálkozásom egy kiegyensúlyozott étel megalkotásában. A párom anyukája megfőzött pár szilvát, de nem tudta, mihez kezdjen vele, így én felajánlottam, hogy alkotok neki belőle egy édesseget, amit szívesen fog fogyasztani, ám akkor meg egy crumble-on járt az agyam, nem máson. Ám közben lendületesen haladtam a könyvvel, és ráleltem egy receptre, amihez éppen főtt szilvák kellenek. Micsoda véletlen!
Így készült el tehát a mai "édesség", ami egyáltalán nem édes, hacsak nem a szilvák eredeti ízétől. 
A macribiotika szerint, és nem csak, a betegségek azért alakulnak ki egyébként tökéletesre alkotott szervezetünkben és eme csodálatos és szintén tökéletes univerzumban, mert elsavasodunk. A savasodás egyik fő kiváltó oka a sok cukor és édes fogyasztása. Ami igaz is. A szervezetnek nincs szüksége külön cukor felvételére, mert az élelmiszerek cukortartalma biztosítja azt, ami mégis kell a testnek. Így igaz! Mondhatnánk, hogy akkor helyettesítsuk a cukrot mézzel, ám az is káros!
Egy kesobbi bejegyzesemben majd megosztom az alapvető gondolatokat, mert már egy pár lépés napi életünkbe való beiktatásával óriási eredményeket lehet elérni. 

Ma nézzük, hogyan is készül egy fogás a sok recept közül!

Hozzávalók:
főtt, kimagozott szilvák
ehhez egy csipet só és egy kávéskanál fahéj


2 pohár liszt

1 kávéskanál só
2 kávéskanál fahéj
6 evőkanál növényi olaj (napraforgó vagy szezám)
és kevés víz
1 narancs reszelt héja


A szilvákat megsózzuk és megszórjuk a fahéjjal. (A főzésük során semmit nem használunk, csak vizet!)

A tésztához valókat összekeverjük (én hajdinalisztet használtam, mert jobb az értékelése, mint a gabonaliszté ebben a diétában) és annyi vizet adunk hozzá, amitől egy homogén masszát kapunk. A tészta felét egy tál aljába simítjuk, amit előzőleg kibéleltünk sütőpapírral. Ráhalmozzuk a szilvákat, majd befedjük a megmaradt tésztával. Mivel elég kezdő vagyok ebben a témában, és nem dolgoztam még olajos tésztával, nem tudtam, mitől lenne nyújható, még liszttől, vagy még víztől, vagy még olajtól.  Így kézzel simítgattam a tál aljára a tésztát, és a tetejére is szinte csak morzsolgattam azt, így a látványtól kérem nem megijedni.
Előmelegített sütőben kb 30 perc alatt sütöttem készre.
A végeredmenytől félt az édeshez szokott szám és agyam, elvégre minden a fejben dől el. Hozzászoktam és hozzászoktattam már magam annyira a cukorral és vajjal készült finomságokhoz, hogy már a boltban a napraforgóolaj vásárlásakor, és a sós "édesség" készültekor fenntartásokkal álltam a készülendő étel előtt, ám meglepetésemre nagyon finomra sikerült! A sót nem érezni. Az én problémám amúgy is a sótlanság. Ezt nem mondom minden aspektusára az életemnek, de erősen abba az irányba hajlik személyiségem is. Ám az biztos, hogy a konyhában nem vagyok ügyes a sóval. Sokszor sóznak utánam a vendégek. Félek tőle. És tessék, jön a makrobiotika, és megtanítja használni a sót, még nekem is. 
A szilvák édesek, lédúsak, a fahéj és a narancshéj is érződik kicsit, és együttesen nagyon harmonikus egészet alkotnak! 
A látvány, mint előrejeleztem, nem a legszebb. Biztosan nem fogunk ételszépségversenyt nyerni első alkotásommal, de az íz engem ezért kárpótol. Illetve a tudat, hogy ez bizony cseppet sem káros az egészségemre! Sőt'



 Kellemes gyógyulást!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése